iszák¹ × A: 1405 k. iʒák (SchlSzj. 2122.); nyj. íszákba (ÚMTsz.) J: ’átalvető; tarisznya | Quersack; Schnappsack, Ranzen’
Vándorszó. | ≡ Gör. (biz.) βισάκκι ’kettős tarisznya, tarisznya’; újgör. (N.) βισάκκι [többes szám], δισάκκι [többes szám] ’ua.’; fr. besace ’ua.’; szbhv. bisage [többes szám] ’ua.’; cseh (R.) visák ’nyeregtáska’; stb. Forrása: lat. (kés.) bisaccium ’kettős zsák’. ⇒⌂ A magyarba bizánci görögből vagy egy nyugati szláv nyelvből került. ⌂ A szó eleji v kieséséhez vö. →imád, →visel stb.