Forrás- és irodalomjegyzék

Az itt közölt táblázatban az ÚESz. forrásaiként felhasznált művek jegyzéke olvasható. A szótárban az egyes művekre az első oszlopban található rövidítésekkel hivatkoztunk. A bibliográfia kereshető az alábbi beírómező segítségével.

Forráskód Bibiliográfiai adatok
I.OK. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. Budapest. 1 (1951)–.
8ÓraiÚjs. 8 Órai Újság, Budapest, 1 (1915)–30 (1944).
AAPJ. Acta Academiae Paedagogicae Jyväskyläensis. Jyväskylä. 1 (1938)–.
Abajev: EtOs. Abajev, V. L.: Istoriko–etimologičeskij slovar' osetinskogo jazyka. 1–4. Moskva–Leningrad. 1958–1989. (Абаев, В. И.: Историко–этимологический словарь осетинского языка. 1–4. Mосква–Ленинград, 1958–1989.).
ÁbelSzj. Az Ábel-féle szójegyzék [1490 k.] Közzéteszi: Simonyi Zsigmond. In: Nyelvtudományi Közlemények 31 (1901) 225–227.
ABpL. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. Budapest, 1 (1970)–.
Acsády: MűszSz. Magyar és német műszaki szótár. Szerk. Acsády Jenő. I–II. Budapest, 1900–1901.
Adámi: Wb. Adámi, Michael: Ausführliche und neuerlauterte ungarische Sprachkunst. Wien, 1763– [A mű végén magyar–német szótár:] Wörterbuch der Stammwörter der ungarischen Sprach (1–93).
Adelung: Wb. Adelung, Johann Christoph: Versuch eines vollständigen grammatisch–kritischen Wörterbuches der hochdeutschen Mundart, mit beständiger Vergleichung der übrigen Mundarten, besonders aber der oberdeutschen. I–V. Brünn, 1788.
Ady: ÖV. Ady Endre összes versei. 1–2. Budapest, 1954.
Ady: Párisban Ady Endre: Párisban és Napfényországban. Budapest, 1949.
AECO. Archivum Europae Centro-Orientalis. Budapest, 1 (1935)–9/10 (1943–1944).
Aero Az Aero. Szerk. Massány Ernő. Budapest, 1914–1924.
AEthn. Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae. Budapest, 1 (1950)–.
AH. Abû Hayyân, Kitâb al-Idrâk lilisân al-Atrâk, Közzéteszi: Caferoğlu, Ahmet. İstanbul, 1931.
Ahlqvist: Kulturw. Ahlqvist, August: Die Kulturwörter der westfinnischen Sprachen. Helsingfors, 1875.
Ahlqvist: MdMGr. Ahlquist, August: Versuch einer mokscha–mordwinischen Grammatik. Nebst Texten und Wörterverzeichnis. St. Petersburg, 1861.
AkadÉrt. Magyar Akadémiai Értesítő. Szerk. Emich Gusztáv. Pest, 1860–1864.
AkÉrt. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. [később] Akadémiai Értesítő. Pest, [később] Budapest, 1 (1867)–23 (1889). – [Új sorozat.] 1 (1890)–62 (1955). [Folytatása: MTud.]
ÁKJG. Állami Katona József Gimnázium. (Iskolai értesítő) Kecskemét, Tóth Ny., 1887–1922.
AkNyÉrt. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. [később időlegesen] Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. Pest [később] Budapest, 1 (1870)–26 (1949).
ALH. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. [később] Acta Lingistica Hungarica. Budapest. 1 (1951)–.
Alkotmány Alkotmány. Budapest, 1895–1919.
ÁllatKözl. Állattani Közlemények. Budapest, 1 (1902)–.
ALR. Atlasul lingvistic român. I. Cluj, 1938.; II. Sibiu–Leipzig, 1940.
ALR. SN. Atlasul lingvistic romîn. (Serie novă) Cluj, 1956–.
Amade: Versei Várkonyi báró Amadé László versei. Összegyűjtötte, bevezette és jegyzetekkel kísérte: Négyesy László. Budapest, 1892.
An. Anonymus Gestája [1200 k.] Közzéteszi: Aemilius [Emil] Jakubovich. P. Magistri, qui Anonymus dicitur, Gesta Hungarorum. In: Scriptores Rerum Hungaricum (SRH). 1. Budapest, 1937. 33–117.
Andrád: Anekd. Andrád Sámuel: Elmés és mulatságos rövid anekdoták. Bécs, 1789.
Anikin Аникин, Е. А.: Русский этимологический словарь. Вып. 1–15 (а–еренга). Москва, (később:) Санкт-Петербург, 2009–2021.
AnjOkm. Anjoukori okmánytár. Közzéteszi: Nagy Imre. 1–6. Budapest, 1878–1891. – 7.: Közzéteszi: Tasnádi Nagy Gyula. Budapest, 1920 [A Monumenta Hungariae Historica sorozatban.]
AntT. Antik Tanulmányok. Budapest, 1 (1954)–.
AnyagiÉ. Anyagi Érdekeink. Szerk. Steinacker Ödön – Mudrony Soma. Pest, 1868–1879.
AnyKal. Anyanyelvi Kaleidoszkóp. Szerk. Grétsy László. Budapest, 1973.
ÁNyT. Általános nyelvészeti tanulmányok. Budapest, 1 (1963)–.
AOH. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. Budapest, 1 (1950–1951)–.
Apáczai: MEnc. Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia... Ultrajecti, 1653. [1655.]
ApafiUdvt. I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. Szerk. Szádeczky Béla. 1. Bornemisza Anna gazdasági naplói (1667–1690). Budapest, 1911.
ApMélt. Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról – 1521. Közzéteszi: Pusztai István. Budapest, 1985 (Régi Magyar Kódexek. 1.).
AporK. Apor-kódex, 15. század első fele / 15. század vége és 1520 előtt. [1416 u./3]. Közzéteszi: Haader Lea – Kocsis Réka – Korompay Klára – Szentgyörgyi Rudolf. Budapest, 2014. (Régi Magyar Kódexek. 33.).
Aquila Aquila. A Madártani Intézet évkönyve. Budapest, 1 (1894)–.
Ar. Arat, Reșid Rahmeti, Edib Ahmed b. Mahmud Yükneki, Atebetü ’l-hakayik. İstanbul, 1951.
Aranka Gy.: HáromÉrt. Aranka György: Három értekezés Hunyadi Székely János' születéséről. Pozsony, 1825.
Arany J.: ÖM. Arany János összes művei. (Sajtó alá rendezte: Voinovich Géza. [A VII. kötettől:] Szerk. Keresztury Dezső) I–. Budapest, 1951–.
ArchÉrt. Archaeologiai Értesítő. Budapest, 1 (1869)–.
Árg. Soltész Zoltánné: A csepregi Farkas-nyomda ismeretlen kalendáriuma és Árgirus-kiadása. In: Magyar Könyvszemle. 100 (1984) Budapest, 224–233.
Aritm. Aritmetica, azaz a szamvetesnec tvdomania…, Debreczen, 1577.
ArNy. Areális nyelvészeti tanulmányok. Szerk. Balázs János. Budapest, 1983.
Arrivabene: VocMant. Arrivabene, Ferdinando: Vocabolario mantovano–italiano. Mantova, 1882.
Ašm. Ашмарин, H. И.: Thesaurus linguae Tschuvaschorum – Словарь чувашского языка. I–XVII. Казань, [később:] Чебоксары, 1928–1950.
Assz. [Bogáti Fazekas Miklós:] Szep historia, Az toͤkélletes Aſʒſʒonyállatokról. Colosvárat, [1575/] 1577.
AsszR. [Igen haszn]os es draga [nemes receptum,] avagy orvossag, Kolozsvár, 1550–1575.
Athenaeum Athenaeum. Tudományok’ és szépmüvészetek’ tára. [később:] Tudományos, criticai, szépirodalmi lap. Pest, 1837–1843.
Aurora Aurora – Hazai Almanach. Szerk. Kisfaludy Károly. Pest, 1822–1837.
Autó-Motor Autó–Motor. Közlekedés és Mélyépítéstudományi Kiadó, Budapest, 1951–.
B. Lőrinczy: KTSz. B. Lőrinczy Éva: A Königsbergi Töredék és Szalagjai mint nyelvi emlék. Budapest, 1953. (Nyelvészeti Tanulmányok. 3.).
Babos: KözhSzt. Babos Kálmán: Közhasznú magyarázó szótár. 1. kiadás: Pest, 1865; 3. kiadás: Budapest, 1886.
Bach: DtNam. Bach, Adolf: Deutsche Namenkunde. Heidelberg, 1/1. (1952); 1/2. (1953); 2/1. (1953); 2/2. (1954); 3. (1956).
Bajza: ÖM. Bajza [József] összegyűjtött munkái. 2., bővített kiadás. Toldy Ferencz által. I–VI. Pest, 1861–1863.
Bakos F.: IdSz. Idegen szavak szótára. Szerk. Bakos Ferenc. Budapest, 1957. – Idegen szavak kéziszótára. Budapest, 1958. – Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, 1973. – Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Budapest, 1994.
Bakos F.: IdSzKéz. Idegen szavak kéziszótára. Szerk. Bakos Ferenc. 1. kiadás, Budapest, 1958.; 2. kiadás: 1966.
Bakos F.: IdSzKifSz. Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerk. Bakos Ferenc. Budapest, 1973.
Bakos F.: REl. Bakos Ferenc: A magyar szókészlet román elemeinek története. Budapest, 1982.
Bakos J.: Szműv. Bakos József: Az egri régi szőlőművelés szókincse. Eger, 1969 (Egri honismereti és helytörténeti füzetek. 2.).
Balassa I.: DebrCívisFm. Balassa Iván. A debreceni civis földművelésének munkamenete és műszókincse. Debrecen, 1940.
Balassa I.: Eke Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973.
Balassa I.: Kukorica Balassa Iván: A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest, 1960.
Balassa J.: MNySzót. Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1–2. Budapest, 1940.
Balassa J.–Simonyi: TMNy. Balassa József – Simonyi Zsigmond: Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon. 1. Magyar hangtan és alaktan. Budapest, 1895.
Balassa-Eml. Emlékkönyv Balassa Józsefnek... 70. születése napjára. Szerk. Beke Ödön – Benedek Marcell – Turóczi-Trostler József. Budapest, 1934.
Balassi: Camp. Campianvs Edmondnac … Tiz magiarul irot okai... [1594 e./]. [Balassi Bálint fordítása] Viennae, 1607.
Balassi: Com. Gyarmathi Balassa Bálinthnak ... Szép Magyar Comoedia[ja] [1589]. Közzéteszi: Eckhardt Sándor. Budapest, 1960.
Balassi: Ist. …Gyarmati Balasi Balintnak, És ... Rimai Janosnak, … isteneseneki, … [1594 e/]. Lőtsén, 1693.
Balassi: ÖM. Balassi Bálint összes művei. 1–2. Közzéteszi: Eckhardt Sándor. Budapest, 1951–1955.
Balázs: Deáks. Balázs János: Magyar deákság. Anyanyelvünk és az európai nyelvi modell. Budapest, 1980.
Balázs: Sylv. Balázs János: Sylvester János és kora. Budapest, 1958.
Bálint: SzegSz. Bálint Sándor: Szegedi szótár. 1–2. Budapest, 1957.
Ballagi A.: RNySz. Ballagi Aladár: Régi magyar nyelvünk és a Nyelvtörténeti Szótár. I. Budapest, 1903.
Ballagi M.: MNMZsebsz. Új kimerítő magyar–német és német-magyar zsebszótár. Pest, 1843–1844.; 2. kiadás: 1847–1848.
Ballagi M.: MNKiegSz. A magyar és német nyelv nélkülözhetetlen kiegészítő szótára. 1–2. rész. Pest, 1846.
Ballagi M.: LegújMagySzav. A legújabb magyar szavak. 1–2. rész. (Német–magyar és magyar–német.) Pest, 1851.
Ballagi M.: SIdSz. A magyar és német nyelv segéd- és idegen szótára. 1–2. Pest, 1852–1854.
Ballagi M.: MNMSz. Ballagi Mór: Uj teljes magyar és német szótár. Pest, 1854–1857.; 2. kiadás: 1862–1890.
Ballagi M.: MNyTSz. Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára. Pest, 1868–1873. – Utánnyomás: Pozsony, 1884.
Ballagi M.–György: KerSz. Kereskedelmi szótár. Szerk. Ballagi Mór és György Aladár. I. Német–magyar rész. II. Magyar–német rész. Budapest, 1887.
Balogh J.: MunkácsTört. Balogh János: Munkács-vár története. Kárpát Könyvnyomda, Munkács, 1890.
Balogh K.: Gyógyszerkönyv Balogh Kálmán: A Magyar Gyógyszerkönyv kommentárja. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 34. Budapest, 1878.
Balogh K.: OrvMűsz. Balogh Kálmán: Orvosi műszótár. Budapest, 1883.
BánffyOkl. Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. 1214–1457. 1. Közzéteszi: Varjú Elemér. Budapest, 1908.
Bánhidi: Sportny. Bánhidi Zoltán: A magyar sportnyelv története és jelene. Sportnyelvtörténeti szótárral. Budapest, 1971. (Nyelvészeti Tanulmányok. 16.).
Baranyai Decsi: Adag. Baranyai Decsi János: Adagiorvm [1598]. Budapest, 1978. (Fontes ad Historiam Linguarum Populorumque Uraliensium. 5.).
Bárczi: Bev. Bárczi Géza: Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest, 1957.
Bárczi: FrJsz. Bárczi Géza: A magyar nyelv francia jövevényszavai. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. Budapest, 1/12.
Bárczi: HBEl. Bárczi Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Budapest. 1982. (Nyelvészeti Tanulmányok. 24.).
Bárczi: Htört. Bárczi Géza: Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest, 1958.
Bárczi: MNyÉl. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Budapest, 1963.
Bárczi: RNyj. Bárczi Géza: Régi magyar nyelvjárások. Budapest, 1947.
Bárczi: SzófSz. Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár. Budapest, 1966.
Bárczi: SzófSzTold. A SzófSz. (Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár) kiegészítése.
Bárczi: Szók. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. 2., bővített kiadás. Budapest, 1958.
Bárczi: Szótöv. Bárczi Géza: A szótövek. Budapest, 1958. (Magyar történeti szóalaktan. 1.).
Bárczi: TihAl. Bárczi Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest, 1951.
Barna: Kalevala Barna Ferdinánd: Kalevala, a finnek nemzeti eposza. Pest, 1871.
Báróczi: Adeptus Báróczi Sándor: A mostani Adeptus vagyis a szabad kőmivesek valóságos titka. Francziából ford. B. S. Bécs, 1810.
Baróti Szabó: KisdedSz. Baróti Szabó Dávid: Kisded Szó-Tár, melly A’ ritkább Magyar szókat az A. B. C. rendi szerént emlékeztető versekbenn előadja. Kassán, 1784.; 1792.
Baróti Szabó: MVir. Baróti Szabó Dávid: A’ magyarság’ virági. Komárombann, 1803.
Baróti Szabó: ParMaj. Paraszti majorság, mellyet Vanierböl hat lábbal mérséklett magyar versbe foglalt. . . Baróthi Szabó Dávid. I–II. Posonyban és Kassán, 1779–1780.
Baróti Szabó: VersK. Baróti Szabó Dávid: Vers-Koszorú… Kassán, 1786.
Bartal: Gloss. Bartal Antal: Glossarium mediae et infimae latinitatis Regni Hungariae. Lipsiae, 1901.
Bartha: Szín. Bartha Katalin: Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről. Debrecen, 1937.
BaskK. Русско–каракалпакский словарь, Составили Н. А. Баскаков – С. Б. Бекназаров – У. Н. Кожуров. Москва, 1947.
BaskKJ. Баскаков, Н. А.: Каракалпакский язык. 1–2. Москва, 1951–1952.
BaskN. Русско–ногайский словарь. Под ред. Н. А. Баскакова. Москва, 1956.
BaskT. Русско–туркменский словарь. Под общ, ред. Н. А. Баскакова – М. Я. Хамзаева. Москва, 1956.
BaskU. Уйгурско–русский словарь. Составили Н. А. Баскаков – В. М. Насилов. Москва, 1939.
Batizfalvi: Utasitás Batizfalvi Samu: Utasitás madarak, emlősök, hüllők és halak bőrének lefejtésére, kitömése- és fentartására. Pest, 1853.
Battaglia: GDizIt. Battaglia, Salvatore, Grande dizionario della lingua italiana. I–. Torino, 1961–.
BatthyK. Régi magyar codexek: Lobkowitz codex, Batthyányi codex, Czech codex [1541–1563], Közzéteszi: Volf György. (Nyelvemléktár 14.) Budapest, 1890.
Battisti–Alessio: DizEtlt. Battisti, Carlo – Alessio, Giovanni: Dizionario etimologico italiano. I–V. Firenze, 1950–1957.
BécsiK. Bécsi Codex. 1416 u./1450 k. [1416 u./1]. Közzéteszi: Mészöly Gedeon. Budapest, 1916. (Uj Nyelvemléktár 1.).
Beekes: EtDictGr. Beekes, Robert: Etymological Dictionary of Greek. 1–2. Leiden–Boston, 2010.
Békés: NapjSzáll. Békés István: Napjaink szállóigéi. Budapest, 1968.
BékOkl. Békésmegyei oklevéltár számos hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal. Összegyűjtötték és közrebocsájtották: Haan Lajos és Zsilinszky Mihály. II. Budapest, 1877.
Beltramini–Donáti: DizVer. Beltramini, Gino – Donáti, Elisabetta: Piccolo dizionario veronese–italiano. Verona, 1963.
BÉn. Bornemisza Péter: Énekek három rendbe. Detrekő, 1582. [Hasonmás kiadás.] Közzéteszi: Varjas Béla. Budapest, 1964. (Bibliotheca Hungarica Antiqua 6.).
Benkő: ÁrpSzöv. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980.
Benkő: FiktI. Benkő Loránd: A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Budapest, 1984.
Benkő: Nyjtört. Benkő Loránd: Magyar nyelvjárástörténet. Budapest, 1957.
Benkő-Eml. Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály – Kiss Jenő. Budapest, 1991.
BER. Български етимологичен речник. (eds.) Георгиев, В. И. – Дуриданов, И. – Рачева, М. – Тодоров, Т. А. 1–8. (а – фя̀калка). София, 1971–2017.
Bérczy: Vmsz. Magyar–német és német–magyar vadászműszótár. Szerk. Bérczy Károly. Pest, 1860.
BercsLev. Székesi gróf Bercsényi Miklós főhadvezér és fejedelmi helytartó levelei Rákóczi fejedelemhez. 1704–1712. Közli Thaly Kálmán. I– IV., (V.). Budapest, 1875-1882.
Bereczki-Eml. Bereczki Emlékkönyv. Bereczki Gábor 60. születésnapjára. Szerk. Domokos Péter – Pusztay János. Urálisztikai tanulmányok. 2. Budapest, 1988.
Bereg Bereg. Szerk. Deák János. Beregszász, [1874]–1919.
Berneker: SlEtWb. Berneker, Erich: Slavisches etymologisches Wörterbuch. I. Heidelberg, 1908–1913.; 1924. II. [csak egy füzet: mamоrъ] Heidelberg, [1914].
Bernolák: LexSl. Bernolák, Antonio: Slowár slowenskí česko–latínsko–ňemecko–uherskí: seu Lexicon slavicum bohemico–latino–germanico–ungaricum. I-VI. Budae, 1825–1827.
Berrár: TörtMondt. Berrár Jolán: Magyar történeti mondattan. Budapest, 1957.
Berzsenyi: Versei Berzsenyi Dániel' Versei. Kiadta egy kalauz Értekezéssel megtoldva... Helmeczi Mihály. Második, megbövitett kiadás. Pesten, 1816.
BesztSzj. Beszterczei szójegyzék [1395 u.] Kiadta: Finály Henrik. A beszterczei szószedet. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. (AkNyÉrt.) 16/1 (1892) Budapest.
Bethlen: Önéletír. Bethlen Miklós önéletírása. Sajtó alá rendezte: V. Windisch Éva. I–II. Budapest, 1955.
BEtReč. Български етимологичен речник. Съставили Вл. Георгиев – Ив. Гълъбов – Й. Займов – Ст. Илчев. Свезка I–. София, 1962–.
Bezlaj: EtSl. Bezlaj, F.: Etimološki slovar slovenskega jezika. 1–5. Ljubljana, Mladinska Knjiga, (később:) Založba ZRC. 1976–2007.
BibliogrÉrt. Bibliographiai értesítő: Magyarország és Erdély számára. Pest, Heckenast Gusztáv, 1840–1842.
BirkK. Birk-kódex. 1474. Közzéteszi: Pusztai István. Budapest, 1960 (Codices Hungarici 5.).
Bischoff Bischoff, Erich: Wörterbuch der wichtigsten Geheim- und Berufssprachen. Jüdisch–Deutsch, Rotwelsch, Kundensprache; Soldaten-, Seemanns-, Weidmanns-, Bergmanns- und Komödiantensprache. Leipzig, [1920 k.]
Bisztray: JMI. Bisztray Gyula: Jókedvű magyar irodalom. Budapest, 1968.
BKL. Bányászati és kohászati lapok. Kiadja: Péch Antal. Buda, 1868–1950.
Blédy: Infl. Blédy, Geza: Influența limbii româné asupra limbii maghiare. Sibiu, 1941.
Bloch Bloch Móric szótárai. Ld. Ballagi a.
Bloch–Wartburg: DictÉtFr. Bloch, Oscar–Wartburg, W.: Dictionnaire étymologique de la langue française. 2. éd. Paris, 1950–1964.
BNf. Beiträge zur Namenforschung. 1 (1949/50)–16 (1965). Neue Folge. Heidelberg, 1 (1966)–.
BodK. Bod-kódex. XVI. század első negyede [1520 k.] Közzéteszi: Pusztai István. Budapest, 1987. (Régi Magyar Kódexek 2.).
Boerio: DizVen. Boerio, Giuseppe: Dizionario del dialetto veneziano. Venezia, 1829.
Boisacq: DictÉtGr. Boisacq, Ëmile: Dictionnaire étymologique de la langue grecque. 4. éd. Heidelberg, 1950.
Bolond Istók Bolond Istók. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1875–1919.
Bolond Miska Bolond Miska. Szerk. Emich Gusztáv. Pest, 1860–1875.
BorászatiF. Borászati Füzetek. Szerk. Entz Ferencz. Pest, 1869–1873.
BorászatiL. Borászati Lapok. Szerk. Gyürki Antal. Pest, 1858–1993.
Borbély Gy.–Borbély S.: NyVéd. Borbély György – Borbély Sándor: Nyelvünk védelme. Gyomlálás a magyar nyelv kertjében. Vác, 1910.
Boryś: SłowEtym. Boryś, W.: Słownik etymologiczny języka polskiego. Wydawnictwo Literackie, Kraków, 2005.
Bornemisza: Élektra Bornemisza Péter: Tragoedia magiar nyelvenn, az Sophocles Electraiabol. Bécs, 1558.
Bornemisza: ÖrdKís. Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek [1578]. Közzéteszi: Eckhardt Sándor. Budapest, 1955.
Borsod Borsod – Miskolci Értesítő. Szerk. Rácz Ádám. Miskolc, 1867–1903.
BorsszemJ. Borsszem Jankó. Szerk. Deutsch Mór. Budapest, 1868–1938.
BpÁrvizk. Budapesti Árvizkönyv. Szerk. Eötvös József. I–IV. Pesten, 1839–1840.
BpHiradó Budapesti Hiradó. Szerk. Borsos Márton. Budapest, 1844–1848.
BpHírlap Budapesti Hírlap. Szerk. Rudnyánszky A. Budapest, 1881–1939.
BpKözlöny Budapesti Közlöny. Szerk. Salamon Ferenc. Pest, 1867–1919–1944.
BpNapló Budapesti Napló. Budapest [s.n.], 1896–1918.
BpOrvÚ. Budapesti Orvosi Újság. Pallas Ny., Budapest, 1903–1944.
BpSzemle Budapesti Szemle. Szerk. Gyulai Pál – Ráth Mór. Budapest, [Többször kezdődő folyamban:] 1840, 1857–1864, 1865–1869, 1873–1944.
BpViszhang Budapesti Viszhang. Fel.szerk. Szilágyi Virgil. Pest, 1852–1857.
BrassóiL. Brassói Lapok. Brassói Magyarság Intéző Bizottsága, Brassó, 1895–1940.
BrassSzt. Brassói szótártöredék [1600 k.] Kiadva: Melich János. In: A brassói latin–magyar szótár­töredék. In: AkNyÉrt. 19/4 (1905).
Brehm: ÁllVil. Brehm, Alfred: (Tierleben. Allgemeine Kunde des Tierreichs. Magyar átdolgozás.) Az állatok világa. (Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazták: Méhely Lajos, Bálint Sándor, Chernel István, Kohaut Rezső, Lósy József, Rátz István, Entz Géza) I–Х. Budapest, 1901–1907.
Brencsán: OrvSz. Brencsán János: Orvosi szótár. Idegen orvosi kifejezések magyarázata. Budapest, 1963.
Brückner: SłEt. Brückner, Aleksander: Słownik etymologiczny języka polskiego. Kraków, 1927.
Budapest Budapest: a székesfőváros történeti művészeti és társadalmi képes folyóirata. Főszerk. Némethy Károly. I–III (1945–1948), IV (1966)–.
BudBLev. A budai basák magyar nyelvű levelezése 1. 1553–1589. Közzéteszi: Takáts Sándor – Eckhart Ferencz – Szekfű Gyula. Budapest, 1915.
Budenz: MUSz. Budenz József: Magyar–ugor összehasonlító szótár. Budapest, 1873–1881.
Budenz-Eml. Budenz-Album. Budenz József XXV éves nyelvészeti működése emlékére kiadják tanítványai. Budapest, 1884.
Bugát: Phys. Tapasztalati természettudomány (Physica). Tscharner Boldogbul forditva Bugát Pál által. 1. Budán, 1836.; 2. Budán, 1837.
Bugát: Szóhalm. Bugát Pál: Természettudományi szóhalmaz. Budán, 1843.
Bugát–Schedel: OrvSz. Magyar–deák és deák–magyar orvosi szókönyv az Orvosi Tár' első két évéhez. Kiadák Bugát [Pál] és Schedel [Ferenc]. Pesten, 1833.
CafUS. Caferoǧlu, Ahmet: Uygur sözlüǧü. Istanbul, 1934.
Cal. Calepinus latin–magyar szótára 1585-ből. Közzéteszi: Melich János. Budapest, 1912.
Carpi–Pavarini: DizParm. Carpi, Giuseppe – Pavarini, Umberto: Dizionario parmigiano–italiano. Cremona, 1966.
CasGl. Casanate-glosszák [1470 k., 1500 k., ill. 16. sz. eleje]. In: A római Casanate-könyvtár Korvin-kódexe és annak magyar glosszái. Szerk. Schönherr Gyula. Budapest, 1905.
Cast. Castelli, I. F.: Wörterbuch der Mundart in Oesterreich unter der Enns. Wien, 1847.
CC. Codex Cumanicus [14. sz]. In: Grønbech, Kaare: Komanisches Wörterbuch. Türkischer Wortindex zu Codex Cumanicus. Kopenhagen, 1942.
Černych Черных, П. Я.: Историко-этимологический словарь современного русского языка. 1–2. Москва, 1999.
ChEmb. Cholnoky Jenő: Az ember drámája. Budapest, 1930.
CIFU1 Congressus internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus. (20–24. IX. 1960.) Budapest, 1963.
CIFU2 Congressus secundus internationalis Fenno-Ugristarum Helsingiae habitus. (23–28. VIII. 1965.) 1. Acta linguistica. Helsinki, 1968.
CIFU3 Congressus tertius internationalis Fenno-Ugristarum Tallinnae habitus. (17–23. VIII. 1970.) 1. Acta linguistica. Tallinn, 1975.
CIFU4 Congressus quartus internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus. (9–15. Septembris 1975.) 3. Acta sectionis linguisticae. Budapest, 1981.
CIFU5 Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum. (Turku, 20–27. VIII. 1980.) 6. Dissertationes sectionum: Phonologica et morphologica, syntactica et semantica. Turku, 1981.
CIFU6 Materialy VI meždunarodnogo kongressa finno-ugrovedov. (Sziktivkar, 1985. július 24–30.) 2. Moskva, 1990.
CIFU7 Congressus septimus internationalis Fenno-Ugristarum. (Debrecen 27. VIII.–2. IX. 1990.) [3A, 3B, 3C] Sessiones sectionum. Dissertationes. Linguistica. 1–3. Debrecen, 1990.
Cioranescu: DiccEtRum. Cioranescu, Alejandro: Diccionario etimológico rumano. 1 – 6. Tenerife–Madrid, 1958–1961.
Cisio Cisio Magyar nyeluen,… Az az: magyar planetás koͤnyw… Colosvarat, 1592.
Ciszt. Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger. (Iskolai évkönyv.) Eger, 1862–1921.
CL. Cercetări de Lingvistică. Cluj, 1 (1956)–.
Clauson: TED. Clauson, Gerard: An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish. Oxford, 1972.
CodHung. Codices Hungarici. Budapest, 1 (1942)–.
Collinder: CompGr. Collinder, Björn: Comparative grammar of the Uralic languages. Stockholm, 1960.
Collinder: FUV. Collinder, Björn: Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm, 1955. – 2., átdolgozott kiadás: Hamburg, 1977.
Collinder: IUrSprg. Collinder, Björn: Indo-uralisches Sprachgut. Uppsala, 1934.
ComBal. Comoedia Balassi Mennihart arultataſarol … Abrugybanyan, 1569.
Comenius: Jan. Joh. Amos Comenii Janua Linguae Latinae reſerata aurea … Varadini, 1643. Claudiopoli [Kolozsvár] – 2. kiadás: 1673.
Comenius: Orb. Comenius, Joh. Amos: Orbis sensualium pictus quadrilinguis. Leutschoviae, 1685. [Hasonmás kiadás: Praha–Bratislava, 1956].
CornK. Cornides-kódex [1519]. Közzéteszi: Bognár András és Levárdy Ferenc. In: CodHung. 6. Budapest, 1967.
Corominas: BreveDicc. Corominas, J.: Breve diccionario etimologico de la lengua castellana. Madrid, 1961.
Corominas: DiccCrÍtEt. Corominas, J.: Diccionario crítico etimológico de la lengua castellana. I–IV. Berna, 1954 –1957.
Coronedi Berti: VocBol. Coronedi Berti, Carolina: Vocabolario bolognese italiano. Bologna, 1869–1874.
CorpGr. Corpus grammaticorvm lingvae Hungaricae veterum. A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig. Kiadta: Toldy Ferencz. Pest, 1866.
CorpJur. Magyar törvénytár. Corpus juris Hungarici. I. 1000–1526. évi törvény czikkek. Budapest, 1899–.
Corvina Corvina. Magyar Könyvkereskedők Egylete, Budapest, 1878–1951.
CzechK. Czech-kódex. 1513. (Kinizsi Pálné imádságoskönyve). In: Régi Magyar Kódexek. 4. Közzéteszi: N. Abaffy Csilla. Budapest, 1990.
Czegléd Czegléd. Szerk. Zámbó János. Cegléd, [1883]–1919.
CzF. Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. 1–6. Pest, [később] Budapest, 1862–1874.
Czifray–Vasváry: Szak. Czifray István'... Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazda aszszonyok szükségeihez alkalmaztatva. Újra kiadta Vasváry Gyula… Hetedik, megbővített kiadás. Pesten, 1845.
CzipészSz. Czipész Szaklap. Szerk. Bodh József. Budapest, 1898–1931.
CzipészÚ. Magyar Czipész-Ujság, Hunnia, Budapest, 1892–1914.
CsákyOkl. Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. I. Oklevelek 1229–1499, II. Oklevelek 1500–1818, Budapest, 1919.
CsaládiL. Családi Lapok. Szerk. Klezsó József. Pest, 1852–1860.
CsaládK. Greguss Ágost – Hunfalvy János (Szerk.): Család könyve – hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok. Pest, 1856.
CsángSz. Yrjö Wichmanns Wörterbuch des ungarischen Moldauer Nordcsángó- und des Hétfaluer Csángódialektes nebst grammatikalischen Aufzeichnungen und Texten aus dem Nordcsángódialekt. Hrsg. von Bálint Csűry und Artturi Kannistо. Helsinki, 1936.
Csánki: TörtFöldr. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 1–3., 5. Budapest, 1890–1913. – 4. kötet: Budapest, 1941. [A kötet szerzője Fekete Nagy Antal.] – [A Hunyadiak kora Magyarországon c. mű részeként.]
Csapó: FüvKert Csapó Jósef: Új füves és virágos magyar kert... Posonyban, 1775.
Csapody–Priszter: MNövSz. Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Budapest, 1966.
Cseh: LovOrvK. Lovak orvosságos Megpróbált új Kônyvetskéje... Tseh Marton által. Melly Németből Magyarrá fordíttatott. Lotsen, 1656.
Csokonai: ÖM. Csokonai Vitéz Mihály összes művei három kötetben. Bevezetéssel ellátva kiadták Harsányi István és Gulyás József. Budapest, 1922.
Csoma: Jászberény Csoma Kálmán: Jászberény nyelve. Budapest, 1908.
CsomaK. Csoma-kódex. 1550 k./1638. [Kézirat.] Feldolgozta a Nyelvtörténeti Szótár.
Csopei Csopei László: Rutén–magyar szótár. Budapest, 1883.
Csorba: IdSz. Csorba Ferenc: Idegen szavaink szófejtő magyarázatokkal. Budapest, 1930.
Csúzy: Zeng. Csúzy Zsigmond, Zengedezoͤ sip-szo... Posonban, 1723.
Csűry: SzamSz. Csűry Bálint: Szamosháti szótár. 1–2. Budapest, 1935–1936.
D. Bartha: Szóképz. D. Bartha Katalin: A magyar szóképzés története. Budapest, 1958 (In: Magyar történeti szóalaktan. 2.).
D. Éltes: FrSz. Désiné Éltes Emilia: A XVIII. század francia szavai a magyar nyelvben. Budapest, 1935. (Bibliothéque de l’Institut Français a l’Université de Budapest 28.).
DAcR. Dicționarul limbii romîné [később române]. [Kiadja:] Academia Română. 1/1–. București, 1913–.
Dal' Даль, Владимир: Толковый словарь живого великорусского языка. (Набрано и напечатано со 2. изд. 1880–1882 гг.) I–IV. Москва, 1955. [Új lenyomat: 1956.]
Dank. Dankovszky, Gregor: Kritisch-etymologisches Wörterbuch der ungarischen Sprache... – Magyaricae linguae lexicon critico-etymologicum... Pozsony, 1833.
Dauzat: DictÉtFr. Dauzat, Albert: Dictionnaire étymologique de la langue française. Avec un supplément lexico-logique et un supplément chronologique. (7. éd.) Paris, 1947.
Dauzat–Dubois–Mitterand : DictÉtHFr. Dauzat, Albert – Dubois, Jean – Mitterand, Henri: Nouveau dictionnaire étymologique et historique. Paris, 1964.
Dávid: Préd. Dávid Ferenc: Első resze az Szent Irasnac külen külen reszeyböl vöt predicaciocnac... Albae Juliae, 1569.
de Vries: AndEtWb. de Vries, Jan: Altnordisches etymologisches Wörterbuch. Leiden, 1957. [Füzetekben.]
de Vries: NedEtWb. de Vries, Jan: Nederlands etymologisch Woordenboek. Leiden, 1963–.
DebrGr. Magyar Grammatika, mellyet készített Debreczenbenn egy Magyar Társaság. Bétsbenn, 1795.
DebrK. Debreceni kódex [1519 k.] In: Régi Magyar Kódexek. 21. Közzéteszi: Madas Edit és Reményi Andrea. Budapest, 1997.
DebrSz. Debreceni Szemle. Szerk. Hankiss János. Debrecen, 1 (1927)–18 (1944).
Décsy: ULwBulg. Décsy Gyula: Die ungarischen Lehnwörter der bulgarischen Sprache. Wiesbaden, 1959.
Deér–Gáldi: MRom. Magyarok és románok. 1–2. Szerk. Deér József és Gáldi László. Budapest, 1943–1944.
Délibáb Délibáb – Nemzeti Szinházi Lap. Szerk. Festetits Leó. Pest, 1853–1854.
Deme: NyatlFunk. Deme László: Nyelvatlaszunk funkciója és további problémái. Budapest, 1956.
Demokrácia Demokrácia. Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. Budapest, 1945–1948.
Dengl: Nyelvhely. Dengl János: Magyar nyelvhelyesség és magyar stilus. Budapest, 1937.
Dessewffy: XYZ. Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv. Pest, 1841.
Dévai: TízPar. Dévai Bíró Mátyás: At tiz parantsolatnac... maǵarázattʹa. Krakkó, 1549.
Divatcsarnok Divatcsarnok. Szerk. Müller Emil. Pest, 1853–1863.
DLR. Dicţionarul limbii române. M. Bucureşti, 1965–. [A DAcR. folytatása.]
DLRM. Dicționarul limbii romîné moderne. [Kiadja:] Academia Republicii Populäre Romîne. Institutul de Lingvistică din Bucureşti. Bucureşti, 1958.
DLwSlv. Striedter-Temps, Hildegard: Deutsche Lehnwörter im Slovenischen. Wiesbaden (–Berlin), 1963.
Dobos: DiákSz. Dobos Károly: A magyar diáknyelv és szótára. Budapest, 1898.
Dobossy: CsehMSz. Dobossy László: Cseh–magyar szótár. 1–2. Budapest–Praha, 1960.
DocVal. Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400 p. Christum. Curante Emerico Lukinich et adiuvante Ladislao Gáldi ediderunt Antonius Fekete Nagy et Ladislaus Makkai. Budapest, 1941.
Doerfer: TE. Doerfer, Gerhard: Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen. 1–4. Wiesbaden, 1963–1975.
DollKr. Dollmayr, Viktor – Kranzmayer, Eberhard: Bayerisch-österreichisches Wörterbuch. I. Österreich. Wörterbuch der bairischen Mundarten in Österreich. 1. Lieferung –. Wien, 1963 –.
DomK. Domonkos-kódex. 1517. In: Régi Magyar Kódexek. 9. Közzéteszi: Komlóssy Gyöngyi. Budapest, 1990.
Donner: VglWb. Donner, O.: Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. I–III. Helsingfors, 1874–1888.
Dorner: SertTeny. Dorner Béla: A sertés tenyésztése és hízlalása. Második, teljesen átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 1925.
DöbrK. Döbrentei-kódex [1508]. In: Régi Magyar Kódexek. 19. Közzéteszi: Abaffy Csilla és T. Szabó Csilla. Budapest, 1995.
Drăganu: Rom. Drăganu, Nicolae: Românii în veacurile IX–XIV. pe baza toponimiei și a onomasticei. București, 1933.
DrevnSl. Древнетюркский словарь. (Редакторы: В. M. Наделяев – Д. M. Насилов – Э. Р.Тенишев – А. М. Щербак.) Ленинград, 1969.
DRWb. Deutsches Rechtswörterbuch. (Wörterbuch der älteren deutschen Rechtssprache.) Hrsg. von der Preußischen Akademie der Wissenschaften, [később] von der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Bearb. von Richard Schröder und Eberhard Freiherrn von Künßberg. [később] (Alfred Loch, Otto Gönnen wein). I–. Weimar, 1914–.
DtMa. Manherz, Karl: Sprachgeographie und Sprachsoziologie der deutschen Mundarten in Westungarn. Budapest, 1977.
DuC. Glossarium mediae et infimae latinitatis. Conditum a Carolo du Fresne . . . Du Cange, auctum a... Carpenterii... Digessit G. A. L. Henschel. Editio nova aucta ... a Léopold Favre. I–IX. Niort, 1883–1887.
DudenEtym. Duden Etymologie. Herkunftswörterbuch der deutschen Sprache. Bearbeitet von der Dudenredaktion unter Leitung von Paul Grebe. In Fortführung der „Etymologie der euhochdeutschen Sprache" von Konrad Duden. Mannheim, 1963.
DudenFremdwb. Duden Fremdwörterbuch. Bearbeitet von der Dudenredaktion unter Leitung von Paul Grebe. Mannheim, 1960.
DudenÖst. Ebner, Jakob: Wie sagt man in Österreich? Wörterbuch der österreichischen Besonderheiten. Duden Taschenbücher. 8. Mannheim–Wien–Zürich, 1969.
DUHbl. Deutsch–ungarische Heimatsblätter. Budapest. 1 (1929)–6 (1934).
Dunántúl Dunántúl, Szerk. Persián Ádám. Pécs, 1911–1944.
DunSz. Dunántúli Szemle. Főszerk. Pável Ágoston. Szombathely 7 (1940)–11 (1944). [Korábban: VasiSz.]
Eckhardt: FrMSz. Eckhardt Sándor: Francia–magyar szótár. 2. Javított és bővített kiadás. Budapest, 1960.
Eckhardt: MFrSz. Eckhardt Sándor: Magyar–francia szótár. Budapest, 1935.
Eckhardt: Tel. Két vitéz nemesúr, Telegdy Pál és János levelezése а XVI. század végéről. Közzétette: Eckhardt Sándor. Budapest, 1944.
Lőrincze: ÉdAny. Édes anyanyelvünk. Szerk. Lőrincze Lajos. Budapest, 1961.
ÉdAny. Édes Anyanyelvünk. Fel.szerk. Bencédy József. Budapest. 1 (1979)–.
ÉFOu. Études Finno-Ougriennes. Paris–Budapest. 1 (1964)–.
EgriPedFőiskÉvk. Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. Eger, I (1955) – VIII (1962). [Folytatása: EgriTanFőiskKözl.]
EgriTanFőiskKözl. Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Eger. 1 (1963)–.
EgyhTud. Egyházi Tudósítások. Szerk. Szaniszló Ferenc. Pest, 1841–1843.
Eichler: SlawElOmd. Eichler, Ernst: Etymologisches Wörterbuch der slawischen Elemente im Ostmitteldeutschen. Bautzen, 1965.
ÉKsz. Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós. Budapest, 1972. – ÉKsz. 2. Második, átdolgozott kiadás. Főszerk. Pusztai Ferenc. Budapest, 2003.
ÉlelmIp. Élelmezési ipar. Budapest, A Mezőgazdasági Ipari Tudományos Egyesület Lapja, 1950–2009.
Élet Élet. Budapest, [Szent Imre Collegium.] 1909–1944.
ÉletÉsTud. Élet és Tudomány. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hetilapja. Budapest. I (1946)–.
Életképek Életképek. Szerk. Frankenburg Adolf. Pest, 1844–1848.
ÉletLit. Élet és Literatúra. Szerk. Petrózai Trattner Mátyás. Pest, 1826–1827.
Ellenőr Ellenőr. Szerk. Csernátony Lajos. Pest, 1869–1882.
Ellenzék Ellenzék – Független politikai napilap. Szerk. Stein János. Cluj–Kolozsvár, Kolozsvár, 1880–1944.
EME. Egyetemes Magyar Encyclopaedia. Szerk. Török János – Pollák Nep. János – Laubhaimer Ferencz. Pesten, 1859–1876. (Pest : Athenaeum).
ÉnÉn. A Boͤlts Salomon Kiralnac Koͤnyuei... magyar nyelven. Colosvarba, 1551.
Enyedi: Gism. Enyedi György: Gismunda és Gisquardus szóphistóriája. (1577. és 1582. kiadás.) Bevezetéssel ellátta és közzéteszi: Varjas Béla. Kolozsvár, 1942.
EperjOkl. Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245–1526. Szeged, 1931.
EPhK. Egyetemes Philologiai Közlöny. Budapest, 1 (1877)–21 (1948). [Folytatása: FilKözl.]
Ercolani: VocRom. Ercolani, Libero: Vocabolario romagnolo–italiano. Ravenna, é. n. [1960 k.]
Erdély Erdély. Szerk. Radnóti Dezső. Erdélyi Kárpát–Egyesület, Kolozsvár, 1892–1935.
Erdélyi: Közm. Magyar közmondások könyve. A Kisfaludy–Társaság megbizásábul. Szerk. és kiadja Erdélyi János. Pesten, 1851.
ErdélyiH. Erdélyi Híradó. Szerk. Pethe Ferenc. Kolozsvár, 1828–1848.
ErdEml. Erdélyi országgyűlési emlékek. 1–21. Közzéteszi: Szilágyi Sándor. Budapest, 1875–1898. [A Monumenta Hungariae Historica sorozatban, a 2., ill. a 3. osztályban.]
ErdMúz. Erdélyi Múzeum. Szerk. Finály Henrik. Kolozsvár. 1 (1874) – 9 (1882). – Új folyam: 1 (1884) – 52 (1947).
Erdődi: Szófejt. Erdődi József: Szófejtések. Szeged, 1937.
ErdTörtAd. Erdélyi történelmi adatok. 1–4. Közzéteszi: Mikó Imre. Kolozsvártt, 1855–1862.
ÉrdUjs. Az Érdekes Ujság. Szerk. Kabos Ede. Budapest, 1913–1925.
ÉrdyK. Érdy codex [1527]. 1–2. In: Régi magyar codexek. Kiadja: Volf György. Budapest, 1874.
Éri-Halász: KiNeMondja! Éri-Halász Imre: Ki ne mondja! Budapest, 1943.
Ernout–Meillet: DictÉtLat. Ernout, A. – Meillet, A.: Dictionnaire étymologique de la langue latine. Histoire des mots. 4. éd. Paris, 1959.
ÉrsK. Érsekújvári kódex [1531]. In: Régi Magyar Kódexek. 32. Közzéteszi: Haader Lea. Budapest, 2013.
ERSl. Эрзянско–русский словарь. Составили, M. H. – Коляденков и H. Ф. Цыганов. Москва, 1949.
ÉrtSz. A magyar nyelv értelmező szótára. 1–7. Budapest, 1959–1962.
ÉrtTermTud. Értekezések a természettudományok köréből. Szerk. Szabó József. Pest, MTA, 1867–1870.
ÉS. Élet és irodalom: színház és művészet. Főszerk. Bölöni György. Budapest, 1(1957)–.
ÈSBM. Мартынаў, В. У. (később:) Цыхун, Г. А. (eds.) Этымалагічны слоўнік беларускай мовы. 1–14. (А – Т). Мінск, 1978–2017.
ESJS. Etymologický slovník jazyka staroslověnského. 1–20. Red. Havlová, Eva – Erhart, Adolf – Janyšková, Ilona. Academia, Praha – Tribun EU, Brno, 1989–2021.
ÈSSJa Трубачев, О. Н. (később:) Журавлев, А. Ф. – Варбот, Ж. Ж. (eds.): Этимологический словарь славянских языков: Общеславянский лексический фонд. 1–41. (*a – *pažьnъ[jь]). Москва, 1974–2018.
Est Az Est. Szerk. Miklós Andor. Budapest, 1910–1939.
EstiH. Esti Hírlap. Kossuth Kiadó, Budapest, 1956–1996.
EstiK. Esti Kurir. Szerk. Boros László. Budapest, 1923–1944.
EstiU. Esti Ujság. Budapest, 1936–1944.
ESUM. Мельничук, О. С. (ed.) Етимологiчний словник української мови. 1–6. Київ, 1982–2012.
Ethn. Ethnographia. [Később egy ideig alcím: Népélet.] Budapest. 1 (1890)–.
EtIssl. Etimologičeskije issledovanija po russkomu jazyku. (Этимологические исследования по русскому языку.) Moskva, 1 (1960)–.
EtSz. Gombocz Zoltán – Melich János: Magyar etymologiai szótár. 1. [A–érdem] Budapest, 1914–1930. – 2. [erdő–geburnus] Budapest, 1934–1944. (Lexicon Critico–Etymologicum Linguae Hungaricae. 1–17.).
Európa Európa tekíntete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában. 1–12. Szerk. Dóczy József. Bécs, 1829–1831.
EWUng. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. 1–2. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest, 1993–1995. – 3. Register: 1997.
Fábián–Szathmári–Terestyéni: Stilisztika Fábián Pál – Szathmári István – Terestyéni Ferenc: A magyar stilisztika vázlata. Budapest, 1958.
Fabinyi: Aldehydek Dr. Fabinyi Rudolf: Tanulmányok az aldehydek vegyületeiről phenolokkal. In: Értekezések a természettudományok köréből. 8/7. Budapest, 1877.
Falk–Torp: NorwDänEtWb. Falk, H. S. – Torp, Alf: Norwegisch–dänisches etymologisches Wörterbuch. I–II. Heidelberg, 1910–1911.
Farczády– Szabó T. A.: MvS. A Maros-vásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák. Bevezetéssel, jegyzetekkel közzéteszi Farczády Elek és Szabó T. Attila. Bukarest, 1973.
Farkas: GLEl. Farkas Vilmos: Görög eredetű latin elemek a magyar szókincsben. Budapest, 1982. (NyelvTan. 21.).
Fejér: CD. Codex diplomaticvs Hungariae ecclesiasticvs ac civilis. Stvdio et opera Georgii Fejér. 1–11. Budae, 1829–1844. – Index: [1] 1830, [2] 1835.
Fejér: Henrik Fejér György: Henrik Portugalliai gróf Velenczei Péter magyar király fia volt-e?. Buda, 1830.
FejérMH. Fejér megyei hírlap. Székesfehérvár, 1956–.
Fejérpataky: IKOkl. Fejérpataky László: Oklevelek II. István király korából. Budapest, 1895.
Fejérpataky: KKOkl. Fejérpataky László: Kálmán király oklevelei. Budapest, 1892. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 15/5.).
Fekete Nagy: Trencsén Fekete Nagy Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. IV. Trencsén vármegye. Budapest, 1941. [A Hunyadiak kora Magyarországon c. mű részeként.]
Fekete: Zárh. Fekete Antónia: A magyar zárhangok története. Szeged, 1927.
FélegyHadó. Félegyházi Hiradó. Szerk. Feuer Illés. Kiskunfélegyháza, 1895–1903.
FélegyHlap. Félegyházi Hírlap. Szerk. Vesszősi József. Félegyháza, 1919–1938.
FélegyK. Félegyházi Kisgazda, Kiskunfélegyháza, 1947–1948.
Fényes: MagyLeír. Fényes Elek: Magyarország leirása. 1–2. Pest, 1847.
Ferri: VocFerr. Ferri, Luigi: Vocabolario ferrarese-italiano. Ferrara, 1889.
FestK. Festetics-kódex [1493 k.] In: Régi Magyar Kódexek. 20. Közzéteszi: N. Abaffy Csilla. Budapest, 1977.
FNESz. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1–2. Budapest, 1988. – 1. kiadás (egy kötetben): 1978.
FgrNNy. Hajdú Péter: Finnugor népek és nyelvek. Budapest, 1962.
Figyelmező Figyelmező. Szerk. Schedel Ferenc – Vörösmarty Mihály – Bajza József. Pest, 1837–1840.
Figyelő Figyelő. Szerk. Aigner Lajos. Budapest, 1871–1876.
FilKözl. Filológiai Közlöny. Fel. szerk. Kardos Tibor. Budapest. 1 (1955)–. [Korábban: EPhK.]
Fillértár Fillértár. Szerk. ifj. Schmid Antal. Pozsony, 1834–1836.
Fin. Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Budapest, 1884.
Fliszár Fliszár János: Vend–magyar szótár. Vendiski–vogrszki (vogrszko–szlovénszki, sztáro–szlovénszki) rêcsnik. Budapest, 1943.
Fludorovits: LatJsz. Fludorovits Jolán: A magyar nyelv latin jövevényszavai. Budapest, 1937. (MNytKk. 1/12e).
Fogarasi: MNZsebsz. Fogarasi János: Magyar és német zsebszótár. 1. Pest, 1836–1838.; 2. 1847–1865.
Fogarasi: MNSegédsz. Magyar és német segédszótár. 2. Pest, 1845.
Fogarasi: JogtMűsz. Jogtani műszókönyv két részben. Irta: alsó-viszti Fogarasi János. 3. Bővített kiadat. Pesten, 1842.
Fogarasi: KereskSzt. Fogarasi János: Kereskedői szótár magyar és német nyelven. Egy toldalékkal a legnevezetesebb pénzfajokrul. Pest, 1843.
Fogarasi: Műsz. Diákmagyar müszókönyv a' magyarhoni törvény- és országtudománybul. Írta: Fogarasi D. János. Pesten, 1833. – 2. kiadás: 1835.
Fokos: SyrjWb. Fokos-Fuchs, D. R.: Syrjänisches Wörterbuch. I–II. Budapest, 1959.
FolEthn. Folia Ethnographica. Revue trimestrielle de l’Institut Éthnologique de l’Université Péter Pázmány de Budapest. Budapest, 1 (1949) – 2 (1950).
Follmann: WbLM. Follmann, Michael Ferdinand: Wörterbuch der deutsch-lothringischen Mundarten. Leipzig, 1909.
Forst. Irás és mindennapi társalkodásban előforduló idegen-szavakat magyarázó kézi-könyv. Szerk. Forstinger János. Pesten, 1854.
Fotolex. Fotolexikon. Főszerk. Barabás János. Budapest, 1963.
Földi: TermHist. Fö́ldi János: Természeti história. A Linne systémája szerint. 1. Az állatok országa. Pozsonban, 1801.
Földl. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. 1–2. Szerk. Ortvay Tivadar. Budapest, 1891–1892.
FöldMÉ. Földmivelési Érdekeink. Budapest, 1873–1894.
FöldrKözl. Földrajzi Közlemények. Budapest, Magyar Földrajzi Társulat, 1873–.
FővL. Fővárosi Lapok. Szerk. J. Virág Béla. Budapest, 1897–1903.
Fraenkel: LitEtWb. Fraenkel, Ernst: Litauisches etymologisches Wörterbuch. I–II. Heidelberg, Göttingen, 1962.
Frankovics: Haszn. Frankovics Gergely: Hasznos es fölötte szikseges könyv ... Monyorokereken, 1588.
Frecskay: MestSz. Frecskay János: Mesterségek szótára. Budapest, 1912.
Friis Friis, J. A.: Ordbog over det lappiske sprog med latinsk og norsk forklarig, samt en oversigt over sprogets grammatik. Lexicon lapponievm... Christiania, 1887.
Frisk: GrEtWb. Frisk, Hjalmar: Griechisches etymologisches Wörterbuch. I–. Heidelberg, I960–.
FrissU. Friss Ujság. Budapest, 1896–1951.
Frontius–Érfalvi Halmágyi: HáromKönyv. Frontius Mátyás – Érfalvi Halmágyi István: Erdély országának Három Könyvekre osztatott törvényes könyve. Kolozsvár, 1815.
FSzM. Film Színház Muzsika. Budapest, 1957–1994.
FUF. Finnisch-ugrische Forschungen. Zeitschrift für finnisch-ugrische Sprach- und Volkskunde. Helsingfors, Leipzig, [később] Helsinki. 1 (1901)–.
FUFA. Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen. [A FUF köteteinek kiegészítő része.]
FUM. Finnisch-ugrische Mitteilungen. Zeitschrift für die gesamte Finnougristik. Hamburg, 1 (1977)–.
Fülöp: TermtudMűsz. Természettudományi műszótár. Szerk. Fülöp Zsigmond. Budapest, 1923.
Füredi: IdSz. Füredi Ignácz: Közhasznú idegen szótár. A szószármazás és kiejtés megjelölésével. Budapest, 1891.
Gaál: Hassz. Gaál Mózes, ifj.: Hasszán története. Az ezeregyéjszaka meséiből. Budapest, 1928.
Gaál: MÁllM. Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Budapest, 1966.
Gáldi: Contr. Gáldi, [László] Ladislas: Contributions à l’étude des lexiques latins–hongrois du moyen âge. Budapest, 1938. (Eötvös-füzetek 11.).
Gáldi: DictKlein. Samuelis Klein Dictioarium Valachico–Latinum. Bevezető tanulmánnyal közzéteszi: Gáldi László. Budapest, 1944.
Gáldi: Szótir. Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Budapest, 1957.
Galli: DizPav. Galli, Ettore: Dizionario pavese-italiano. Pavia, 1965.
GálszÉn. Gálszécsi István: Kegyes yenekekrwl ees kereʒtyen hewtrwl reowid kionywecyke. Krakkó, 1536.
Gamillscheg: FrEtWb. Gamillscheg, Ernst: Etymologisches Wörterbuch der französischen Sprache. Heidelberg, 1928.
GazdL. Gazdasági Lapok. Szerk. Korizmics László. Budapest, 1849–1880.
GazdM. Gazdasági Mérnök. Szerk. Gonda Béla. Budapest, 1877–1897.; 1901–1918.
GazdT. Gazdasági Tanintézet. Kolozsmonostor, Kolozsvár, 1872–1902.
Gedeon: MecNémNyj. Gedeon Alajos: Az alsómeczenzéfi német nyelvjárás hangtana. Budapest, 1905.
Geleji Katona: Titk. Geleji Katona István: Titkok titka. Az az: Az ... Jehovai természetben lévoͤ ... háromi toͤbbfégek feloͤl való menynyei titkos tudomány. Gyula-Fejir-Varatt, 1645.
Geleji Katona: Válts. Geleji Katona István: Váltság Titka. I–II. Várad, 1645. 1647.
Gelléri: MagyarIp. Gelléri Mór: A magyar ipar uttörői. Élet- és jellemrajzok. Budapest, 1887.
Gémes: KecskDiáksz. Gémes Balázs: A kecskeméti diáknyelv szótára. /1967/ – Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok. 10. Budapest, 1982.
Genetz: Kolalappisch Genetz, Arvid: Kuollan lapin murteiden sanakirja ... Wörterbuch der Kolalappischen Dialekte. Helsingfors, 1891.
Georgiev: BEtOn. Георгиев, Владимир: Българска етимология и ономастика. София, 1960.
Georgiev: SravnlstJaz. Георгиев, В. И.: Исследования по сравнительно-историческому языкознанию. (Родственные отношения индоевропейских языков.) Москва, 1958.
Georgiev: VъprBEt. Гeopraeв, Владимир: Въпроси на българската етимология. София, 1958.
Gl. Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára. Szerk. Berrár Jolán és Károly Sándor. Budapest, 1984.
Gombocz E.: BotTört. Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Budapest, 1936.
Gombocz Z.: BTLw. Gombocz Zoltán: Die bulgarisch–türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache. Helsinki, 1912. (MSFOu. 30.).
Gombocz Z.: Jelt. Gombocz Zoltán: A magyar történeti nyelvtan vázlata. 4. Jelentéstan. Pécs, 1926.
Gombocz Z.: ÖM. Gombocz Zoltán összegyűjtött művei. 1. Szerk. Zsirai Miklós. Budapest, 1938. – 2/1. Szerk. Laziczius Gyula és Pais Dezső. Budapest, 1940.
Gombocz Z.: Synt. Gombocz Zoltán: Syntaxis. Szerk. Pais Dezső. Budapest, 1949. [Sokszorosított jegyzet.]
GömK. Gömöry-kódex [1516]. Közzéteszi: Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 2001. (RMKód. 26.).
Gönczi: Göcsej Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914.
Görög–Kerekes: HadiT. Görög Demeter – Kerekes Sámuel: Hadi és más nevezetes történetek. Bétsben, 1789–1791.
Göttfy: Romlás. Göttfy Borbála: Néhai Mátisfalvi Götffy László' Haznépének, Hórá Pórhada miatt esett romlása. Pest, 1823.
GPann. Giano Pannonio. Annali italo–ungheresi di cultura. [Évkönyv.] Padova–Budapest. 1 (1978)–.
Grétsy: Szóhas. Grétsy László: A szóhasadás. Egy kevéssé számba vett szóalkotásmód … Budapest, 1962.
Grimm: DtWb. Grimm, Jacob – Grimm, Wilhelm: Deutsches Wörterbuch. Fortgesetzt von M. Heyne, R. Hildebrand, K. Weigand, . . ., der Arbeitsstelle Wörterbuches zu Berlin. I–XVI. Leipzig. 1854–1960. – Neubearbeitung. 1/1–. Leipzig, 1965–.
Grossinger: HistPhys. Universa historia physica Regni Hungariae . . . Auctore Joanne Bapt. Grossinger. I–IV. Posonii et Comaromii, 1793–1797.
Grundström: LLpWb. Grundström, Harald: Lulelapsk ordbok. – Lulelappisches Wörterbuch. I–IV. Uppsala–Kobenhavn, 1946–1954.
GuaryK. Guary-kódex [1495 e.] [Hasonmás kiadás.] Közzéteszi: Szabó Dénes. Budapest, 1944. (CodHung. 3.).
GyaluiUrb. A gyalui vártartomány urbáriumai. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Jakó Zsigmond. Kolozsvár, 1944.
Gyarmathi: Affinitas Gyarmathi Sámuel: Affinitas, A magyar nyelv grammatikailag bizonyított rokonsága a finn eredetű nyelvekkel. Göttingen, 1799.
Gyarmathi: Voc. Vocabularium in quo plurima Hungaricis vocibus consona variarum lingvarum vocabula collegit S[ámuel] Gyarmathi]. Bétsben, 1816.
Gyógyászat Gyógyászat, az orvostudomány hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak a közlönye. Szerk. Poór Imre. Budapest, 1861–1944.
GyöngyGl. A gyöngyösi glosszák [1520]. Kiadja: Melich János. NyK. 28: 304–324.
GyöngyK. Gyöngyösi-kódex [1525 k.] Közzéteszi: Dömötör Adrienne. Budapest, 2001. (RMkód. 27.).
Gyöngyösi: ÖK. Gyöngyösi István összes költeményei. Közzéteszi: Badics Ferencz. I–IV. Budapest, 1914–1937. (A Régi Magyar Költők Tára, XVII. századbeli magyar költők művei sorozatban.).
GyöngySzt. A Gyöngyösi latin–magyar szótár-töredék [1560 k.] Kiadja: Melich János. Budapest, 1898.
Györffy: ÁMTF. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Geographia historica Hungariae tempore stirpis Arpadianae. 1–. Budapest, 1963–.
Győrffy: Czig. Győrffy Endre: Magyar és czigány szótár. Czigányul mondva vakeriben. Pakson, 1885.
Györffy: DHA. Györffy György: Diplomata Hungariae antiquissima. Budapest, 1992.
Györffy: MÁllEr. Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959.
Györke: Wortb. Györke, J.: Die Wortbildungslehre des Uralischen. (Primäre Bildungssuffixe.) Tartu, 1934. [a borítólapon: 1935].
GyS. Gyulafehérvári sorok [13. sz. második fele/]. Kiadva fakszimilével és olvasattal: ÁrpSzöv. 32. skk., ill. 53.
Gyulai: Költ. Gyulai Pál költeményei. I–II. Harmadik bővitett kiadás. Budapest, 1894.
HadiMűsz. Hadi műszótár. Magyar–németül és német–magyarul. Közre bocsátja: Kiss Károly. Pesten, 1843.
HadiTört. Hadi és más nevezetes mulatságok. 1–5. Bécs, 1789–1791.
Hadrovics: TörtJel. Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. Budapest, 1992.
Hadrovics: UElSk. Hadrovics László: Ungarische Elemente im Serbokroatischen. Budapest, 1985.
Hadrovics–Gáldi: MOrSz. Hadrovics László – Gáldi László: Magyar–orosz szótár. Budapest, 1952. 1–2. – 2. kiadás: 1964.
Hadrovics–Gáldi: OrMSz. Hadrovics László – Gáldi László: Orosz–magyar szótár. Budapest, 1951. – 2. kiadás: 1959. 1–2. – 3. kiadás: 1968.
HadtörtKözl. Hadtörténelmi Közlemények. Budapest. 1(1888) – XLIV(1943). Új folyam. 1(1954) –.
Hahnemann: OrgGyógymüv. Hahnemann Sámuel: Organona a' Gyógymüvészségnek, vagy Hahnemann Sámuel Homoeopathia-ja. Pest, 1830.
Hajdú: BevUr. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. (A magyar nyelv finnugor alapjai.) Budapest, 1966.
Hajdú: UNyAK. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 1981.
Hajdú-Eml. Hajdú Péter 70 éves. Szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne – Szíj Enikő. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 1993.
Hakulinen-Eml. Verba docent. Juhlakirja Lauri Hakulisen 60-vuotispäiväksi 6. 10. Helsinki, 1959.
Halász: MNSz. Halász Előd: Magyar–német szótár. 1–2. Budapest, – 2. kiadás: 1964.
Halász: NMSz. Halász Előd: Német–magyar szótár. 1–2. Budapest, 1952.
Halmai: GyőriKárm. P. Antal (Halmai Antal): A győri kármelita-rendház kétszázéves története 1697–1897. Győr, 1897.
HASz. Rječnik hrvatskoga ili srpskoga jezika. Na svijet izdaje Jugoslavenska Akademija Znanosti i Umjetnosti. I–. Zagreb, 1880 –.
HasznMul. Hasznos Mulatságok. Pest, [s.n.], 1817–1842.
HatárszU. Határszéli Ujság. Ungvár, [s.n.], [1908]–1930.
HazaiH. Hazai Híradó. Szerk. Pethe Ferenc. Kolozsvár, 1827–1828. (A továbbiakban Erdélyi Híradó néven.).
Hazánk Hazánk. Politikai, társadalmi és közgazdasági napilap. Budapest, 1884–1905.
Házi: SoprLev. Házi Jenő: XVI. századi magyarnyelvű levelek Sopron sz[abad] kir[ályi] város levéltárából. Sopron, 1928.
Házi: SoprSzv. Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1–7. Sopron, 1921–1929.
HazKülf. Hazánk s a Külföld. Pest, 1864–1872.
HazKülfTud. Hazai 's Külföldi Tudósítások. Pest, 1806–1839.
HazOkl. Nagy Imre – Deák Farkas – Nagy Gyula: Hazai oklevéltár 1234–1536. Budapest, 1879.
HB. Halotti beszéd [12. sz. vége/]. Kiadva fakszimilével és olvasattal: ÁrpSzöv. 32. skk., ill. 47–49.
HébeZs. Hébe zsebkönyv. Kiadja: Igaz Sámuel. Bécs, 1821–1826.
Heckenast: IdSzT. Idegen szavak tára. A társalgási és tudományos nyelvben, valamint a honi hírlapokban előforduló idegen szavak magyarítása- és helyes kiejtésére vezérlő segédkönyv. 2. kiadás, Heckenast Gusztáv. Pest, 1854.
Heckenast: Szolg. Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest, 1970. (Értekezések a Történeti Tudományok köréből. Új sorozat. 53.).
Hegendorf: Rudimenta Hegendorf, (Christopherus): Rudimenta grammatices Donati. Cracoviae, 1527. Kiadva: Melich János: A két legrégibb magyar nyelvű nyomtatvány. Budapest, 1912.
HelikoniK. Helikoni kedvtöltés a' magyar literatúrának némelly barátjai által. Pest, Trattner, 1819–1820.
Hellquist: SvEtOb. Hellquist, Elof: Svensk etymologisk ordbok. 3. upplagan. I-II. Lund, 1948.
Heltai: Bibl. A Biblianac első resze, az az, Mosesnec ôtt kőnyue: Mely Magyar Nyelwre fordittatot, à Régi es Igaz Szent Kônyuek-bol. [Kolofon:] Colosvarba nyomtatot, Helthai Gaspar, es György Hoffgreff altal. 1551.
Heltai: Canc. Heltai Gáspár: Cancionale, azaz históriás énekeskönyv. Kolozsvár, 1574. [Hasonmás kiadás.] Kiadja: Varjas Béla. Budapest, 1962. (BiblHungAnt. 5.).
Heltai: Dial. Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus. Az 1552. évi kiadás hasonmása. Budapest, 1951.
Heltai: Fab. Heltai Gáspár Esopusi meséi. Colosvarot, 1566. Kiadja: Imre Lajos. Budapest, 1897. (RMKtár. 4.).
Heltai: Krón. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Kolozsvár, 1575. [Hasonmás kiadás.] Kiadja: Varjas Béla. Budapest, 1973. (BiblHungAnt. 8.).
Heltai: ÚT. A Iesvs Christvsnac Wy Testamentoma. Magyar nyelvre forditatot, a' régi igaz és szent koͤnyuekboͤl ... Colosvarot, 1562. [Heltai Gáspár bibliafordításának része.]
Herkules Herkules. Szerk. Aigner Lajos. Budapest, 1884–1917.
Herman: HalK. Herman Ottó: A magyar halászat könyve. 1–2. Budapest, 1887.
Herman: Mad. Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Budapest, 1901. – 4. kiadás: 1914. – 5. kiadás: 1960.
Herman: Pászt. Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914.
Hermányi: NagyDem. Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokritus (1759). Sajtó alá rendezte: Klaniczay Tibor. Budapest, 1960.
Hét A Hét. Szerk. Kiss József. Budapest, 1889–1924.
HétfőiH. Hétfői Hírek. Főszerk. Parragi György. Budapest, 1957–1984.
Hetilap Hetilap. Pest, 1845–1848.
Hevesi: MOrMűszSz. Magyar–orosz műszaki és tudományos szótár. Főszerk. Hevesi Gyula. Budapest, 1951.
Heyden: Puerilium Heyden, (Sebald): Puerilium colloq(uiorum) formulae. Cracoviae, 1527. Kiadva: Melich János: A két legrégibb magyar nyelvű nyomtatvány. Budapest, 1912.
Heyne: DtWb. Heyne, Moriz: Deutsches Wörterbuch. I-III. Leipzig, 1890–1895.
Heyse: Fremdwb. Heyse, Joh. Christ. Aug.: Allgemeines verdeutschendes und erklärendes Fremdwörterbuch... Neu bearb. von Otto Lyon. 17. einzig rechtmäßige Original-Ausg. Hannover–Leipzig, 1896. – 19. kiadás: 1910.
Heyse–Böttger Heyse, Joh. Christ. Aug.: Fremdwörterbuch. Durchaus neu bearb. von Carl Böttger. 15. Aufl. Leipzig, 1906.
Híd Híd. A jugoszláviai magyar fiatalok társadalmi és irodalmi folyóirata. Novi Sad, Fórum, 1934–.
Hierolexicon Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum Latino–Hungaricum. – Latin–magyar köztanulatos egyházi műszótár. Szombathelyen, 1845.
Hirnök Hirnök. Szerk. Balásfalvi Orosz József. Pozsony, 1837–1845.
HntT. Helynévtörténeti Tanulmányok. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1 (2004)–.
HoffgreffÉn. Hoffgreff-énekeskönyv. Kolozsvár, 1554–1555. [Hasonmás kiadás.] Kiadja: Varjas Béla. Budapest, 1966. (BiblHungAnt. 7.).
Hoffmann I.: TA. Hoffmann István: A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai. 16. Debrecen, 2010.
HOkl. Ld. HazOkl.
HOklSzj. Háromszéki oklevél-szójegyzék. Cs. Bogáts Dénes gyűjtése. Kolozsvár, 1943.
HOkm. Hazai okmánytár. – Codex diplomaticus patrius [később még] Hungaricus 1–8. Győrött, [később] Budapest, 1865–1891.
Holub–Lyer: EtSIČ. Holub, Josef – Lyer, Stanislav: Stručny etymologický slovník jazyka českého se zvláštním zřetelem k slovuͦm kulturním a cizím. Praha, 1967.
Hóman: Pénzt. Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000–1325. Budapest, 1916.
Hon A Hon. Szerk. Jókai Mór. Pest, 1863–1882.
Honderü Honderű. Buda, 1843–1848.
Honism. Honismeret. Budapest, 1 (1973)–.
Honművész Honművész. Pest, 1833–1841.
Honti: NyÓtör. Honti László: A magyar és a nyugati ótörök szókészleti kapcsolatairól. Tinta Kiadó, Budapest, 2017.
Honti: Zahlw. Honti László: Die Grundzahlwörter der uralischen Sprachen. Budapest, 1993. (Bibliotheca Uralica. 11.).
Honvéd A Honvéd. Pest, 1867–1874.
Horger: MSzav. Horger Antal: Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest, 1924.
Horger: NytAl. Horger Antal: A nyelvtudomány alapelvei. (Bevezetés a nyelvtudományba.) Budapest, 1914. – 2. kiadás: 1926.
Horovitz: IdSzMagy. Horovitz Jenő: Idegen szavak magyarázata. Budapest, 1908. – 4. kiadás: 1926. – 5. kiadás: 1936. – 6. kiadás: 1947.
Horváth Á.: Magóg Horváth Ádám: A magyar magóg pátriarkhátúl fogva I. István királyig. Pest, 1817.
Horváth M.: NEl. Horváth Mária: Német elemek a 17. század magyar nyelvében. Budapest, 1978.
Horváth: HSz. Horváth Endre: A magyar helyesírás szótára és szabályai az iskolai helyesírás alapján. Budapest, 1913.
HorvK. Horvát-kódex [1522]. Közzéteszi: Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 1994. (RMkód. 17.).
Houtsma Ein türkisch–arabisches Glossar. Nach der Leidener Handschrift hrsg. und erläutert von M. Th. Houtsma. Leiden, 1894.
Hölgyfutár Hölgyfutár. Szerk. Nagy Ignác. Pest, 1849–1864.; Kolozsvár, [s.n.], 1876–1878.
Hönig: VadMűsz. Hönig István [így]: Vadászati műszótár. Kiadja az „Országos M. Vadászati Védegylet". Budapest, 1889.
Hrinčenko Гринченко, Б. Д.: Словарь украинскаго языка. – Словарь української мови. I–IV. (Надруковано з видання 1907–1909 pp. фотомеханічним способом. Kиїв, 1958.).
HSz. A magyar helyesírás szabályai. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1–12. kiadás: 1922, 1923, 1927, 1931, 1936, 1937, 1939, 1940, 1950, 1954, 1984, 2015.
H.Tóth-Eml. Legendák, kódexek, források. Tanulmányok a 80 esztendős H. Tóth Imre tiszteletére. Szerk. Kocsis Mihály és Majoros Henrietta. Szeged, 2012.
HTSz. Helyesírási tanácsadó szótár. Szerk. Deme László és Fábián Pál. Budapest, 1961.
Humboldt Festschrift zur 150-Jahr-Feier der Humboldt–Universität zu Berlin. Berlin, 1810–1860.
Hunfalvy: Utazás Hunfalvy Pál: Utazás a Balt-tenger vidékein 1–2., Pest, 1871.
Hunfalvy: VogF. A' vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta Hunfalvy Pál. Pest, 1864.
Hunfalvy-Eml. Hunfalvy-Album. Hunfalvy Pál félszázados akadémiai tagsága emlékére kiadják tisztelői. Budapest, 1891.
Huny. (Nagybánkai Mátyás:) Historia. Az vitéz Hvniadi Ianos ... Debrecembe, [1560/] 1574.
HuszadikSz. Huszadik Század. Társadalomtudományi Társaság, Budapest, 1900–1919; 1947–1949.
Hübner: Lex. Hübner János: Mostani és régi nemzeteket, országokat. . . esmértető lexicon. I–V. Pesten, 1816–1817.
Hüg. Hügel, Fr. S.: Der Wiener Dialekt. Lexikon der Wiener Volkssprache. Wien–Pest–Leipzig, 1873.
Hvozdzik Hvozdzik János: Szlovák–magyar és magyar–szlovák részletes szótár. I. Szlovák–magyar rész. Praha–Prešov, 1933.; II. Magyar–szlovák rész. Košice, 1937.
Hyrtl: Emberboncztan Hyrtl József: Az emberboncztan tankönyve tekintettel az élettani indokolásra s a gyakorlati alkalmazásra. Buda, 1849.
IfjMag. Ifjúsági Magazin. Budapest, 1965–2000.
III.BélaKirEml. III. Béla magyar király emlékezete. Szerk. Förster Gyula. Budapest, 1900.
IM. Battal, Aptullah: Ibnü-Mühennâ lûgati. İstanbul, 1934.
Imre: FelsSz. Imre Samu: Felsőőri tájszótár. Budapest, 1973.
Iordan-Eml. Omagiu lui Iorgu Iordan cu prilejul împlinirii a 70 de ani. Bucureşti, 1958.
IrNyDolg. Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből. Szerk. Pais Dezső. Budapest, 1960.
Irtört. Irodalomtörténet. Budapest, 1 (1912) – L (1962).
Ismerettár Ismerettár, a magyar nép számára…, Pest, 1858–1864.
IsmT. Ujabb kori ismeretek tára. Tudományok és [később: 's] politikai [később: 's, majd: és] társas élet encyclopaediája. I–VI. Pesten, 1850–1855.
IstvK. Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977.
It. Irodalomtörténet. Budapest, 1 (1912) – 50 (1962).
ItK. Irodalomtörténeti Közlemények. Budapest. 1 (1891)–.
Itkonen: LpChr. Itkonen, Erkki: Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriß und Wörterverzeichnis. Helsinki, 1960.
IUSprK. Rédei, Károly: Zu den indogermanisch–uralischen Sprachkontakten. Wien, 1986. (Veröffentlichungen der Kommission für Linguistik und Kommunikationsforschung. 16.).
J. Soltész: Igeköt. J. Soltész Katalin: Az ősi magyar igekötők (meg, el, ki, be, fel, le). Budapest, 1959.
Jaberg–Jud: Sprachatl. Jaberg, K.– Jud, J.: Sprach- und Sachatlas Italiens und der Südschweiz. I–VIII. Zofingen, 1928–1940.
Jak. Jakob, Julius: Wörterbuch des wiener Dialektes mit einer kurzgefaßten Grammatik. Wien–Leipzig, 1929.
Jakubaš Jakubaš, Filip: Hornjoserbsko–němski słownik. Obersorbisch–deutsches Wörterbuch. Budyšin–Bautzen, 1954.
Jambressich: LexLat. Lexicon Latinum interpretatione Illyrica, Germanica et Hungarica... ab Andrea Jambressich. Zagrabiae, 1742.
Jancsovics: ÚMSzlSz. Jancsovics István: Új magyar–szláv és szláv–magyar szótár. I–II. Szarvason, 1848.
Jankó: BNépr. Jankó János: A Balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest, 1902.
Jankó: Tord. Jankó János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest, 1893.
JAOS. Journal of the American Oriental Society. New Haven, Connecticut, 1 (1851)–.
JászGl. Jászói glosszák [1460 k.] Kiadva: Király Péter. Ismeretlen magyar glosszák. Budapest, 1959.
Jávorka–Soó: MagyNövKk. A magyar növényvilág kézikönyve. Jávorka Sándor flóraművei alapján írta a magyar botanikusok munkaközösségével Soó Rezső. I–II. Budapest, 1951.
JE. Moksa–mordvin szójegyzék. Gyűjtötte és kiadásra előkészítette Juhász Jenő. Sajtó alá rendezte Erdélyi István. Budapest, 1961.
Jeg. Егоров, В. Г.: Русско–чувашский словарь. – Вырăсла–чăвашла словарь. Чебоксары, 1960.
JegEt. Егоров, В. Г.: Этимологический словарь чувашского языка. Чебоксары, 1964.
Jelenkor Jelenkor. Szerk. Helmeczy Mihály. Pest, 1832–1848.
Jenő–Vető: TolvSz. Jenő Sándor – Vető Imre: A magyar tolvajnyelv és szótára. Budapest, 1900.
Jerney: MNyKincs. Jerney János: Magyar nyelvkincsek Árpádék korszakából. Pesten, 1854.
JogtudKözl. Jogtudományi Közlöny. Budapest, 1866–1934.
Jóhannesson: IslEtWb. Jóhannesson, Alexander: Isländisches etymologisches Wörterbuch. Bern, 1956.
Jókai: JubÖM. Jókai Mór összes művei. I–. Regények. Budapest, 1962–.
JókK. Jókai-kódex. XIV–XV. század [1372 u./]. Közzéteszi: P. Balázs János. Budapest, 1981. (CodHung. 8.).
JordK. Jordánszky-kódex. 1519. [Hasonmás kiadás.] Közzéteszi: Lázs Sándor. Budapest, 1984.
József A.: ÖM. József Attila összes művei. I–IV. Budapest, 1952–1967. – I–II. [2.] 1955.
József fhg.: CzigNyt. József főherceg: Czigány nyelvtan. Románo csibákero sziklaribe. Budapest, 1888.
JSFOu. Suomalais–ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno–Ougrienne. Helsinki. 1 (1886)–.
JuhászD-Eml. A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest, 2015.
Jumper A jumper. Szerk. M. Krasznai Elza. „A Bazár" szerkesztője. 2. kiadás. Budapest, 1925 k.
Jurkovich: II. Rákóczi Jurkovich Emil: II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza és Beszterczebánya. Beszterczebányán, 1903.
Kabdebó: Jassz. Kabdebó Oszkár: Pesti jassz-Szótár. Mezőtúr, 1917.
KakasM. Kakas Márton. Budapest, 1894–1914.
Kakuk: CultW. Kakuk Zsuzsa: Cultural words from the Turkish occupation of Hungary. Budapest, 1977. (1978.) (Studia Turco-Hungarica 4.).
Kakuk: ÉlOsm. Kakuk, Suzanne: Recherches sur l’histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siècles. Les éléments osmanlis de la langue hongroise. Budapest, 1973. (Bibliotheca Orientalis Hungarica. 19.).
Kálal Kálal, Mir.: Slovenský slovník z literatúry aj nárečí. (Slovensko–český slovník a český ukazovatel'.) Banská Bystrica, 1924.
Kalauz Kalauz – A közmiveltség és irodalom terén. Pest, 1863–1865.
Káldi: PrédÜnn. Káldi György: Az innepekre-valo predikatzioknak elsoͤ resze. Posonyban, 1631.
Káldi: PrédVas. Káldi György: Az vasárnapokra-való predikatzioknak elsoͤ resze. Posonyban, 1631.
KáldiBibl. Szent Biblia, mellyet Az Egész Keresztyénségben be-voͤtt Régi Deák boͤtüboͤl Magyarra fordította A' Jésus-alatt Vitézkedő Tarsaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap. 2. kiadás: Nagy-Szombatban, 1732.; – 3. kiadás: 1836.
Kállay F.: Nemzetiségről Kállay Ferencz: A Magyar nemzetiségről. Pest, 1836.
Kállay M.–Zweig: Ámok Kállay M.: St. Zweig: Ámok. Budapest, é. n.
KállayOkl. A nagykállói Kállay-család levéltára (Az oklevelek és egyéb iratok kivonatai) 1: (1224–1350). 2: (1351–1386). Budapest, 1943. (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság kiadványai. 1–2.).
Kallós: NevNap. Kallós Ede: Nevek és napok. Budapest, 1943.
Kalmár: Prodr. Prodrom vs idiomatis Scythico–Mogorico–Chvno– (sev, Hvnno–) Avarici sive Adparatvs criticvs ad linguam Hvngaricam . . . Auctore Georgio Kalmár. Posonii, 1770.
Kálnay–Benkes: Tolv. Kálnay Gyula – Benkes János: A tolvajnyelv szótára. Nagykanizsa, 1926.
KanadaiMM. Kanadai Magyar Munkás. Canadian Hungarian Pub. Association, Toronto (Ont.), 1929–1968.
Kangasmaa-Minn-Eml. Sanomia. Juhlakirja Eeva Kangasmaa-Minnin 60-vuotispäiväksi 14. 4. 1979. Turku, 1979. (Turun yliopiston suomalaisen ja yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 9).
Karácsonyi: HamisOkl. Karácsonyi János: A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Budapest, 1902.
Karácsonyi: SztIstván Karácsonyi János: Szent-István király oklevelei és a Szilveszter-bulla. Diplomatikai tanulmány. Budapest, 1891.
KárBibl. Károlyi Gáspár vizsolyi bibliája (1590). 1–2. [Hasonmás kiadás:] Budapest, 1981.
Karinthy: Nyelvelés Karinthy Ferenc: Nyelvelés. Budapest, 1964.
KárOkl. A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. 1–5. Kiadja: Géresi Kálmán. Budapest, 1882–1897.
Kassai: Bef. Kassai József Magyar–diák szó­könyvének 1815 körül szerkesztett befejező része a Toldalékokkal. Kiadja: Gáldi László. Budapest, 1962.
Kassai: Gyökerésző Kassai Jósef: Származtató, ’s gyökerészö́ magyar–diák szó-könyv ... 1–5. Pestenn, 1833–1836.
Kāšγ. Brockelmann, C.: Mitteltürkischer Wortschatz nach Maḥmūd al-Kāšγaris Dīvān luγāt at-turk. Budapest–Leipzig, 1928.
KatFőgimn. Az Erd. Róm. Kath. Státus kegyesrendiek vezetése alatt álló kolozsvári főgymnasiumának értesitője …, Szerk. Erdélyi Károly. Kolozsvár, 1851–1859.
KatholikusH. Katholikus Hetilap. Szent-István Társulat, Budapest, 1873–1886.
KatolikusN. Katolikus Néplap. Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1848–1872.
Katona I.: Historia Katona István: Historia regvm stirpis avstriacae. Tom. III. Ord. XXII., 1551–1557. Buda, 1798.
KazGép. Kazán- és Gépujság. Budapest, [1902]–1915.
Kazinczy: Lev. Kazinczy Ferenc levelezése. 1–21. Budapest, 1890–1911. – 22. Budapest, 1927. – 23. Budapest, 1960.
Kazinczy: Munk. Kazinczy Ferencz' munkáji. Szép literatúra. (1–8.), 9. kötet. Pesten, 1814–1816. [A kötetek nem sorrendben jelentek meg.]
KazK. Kazinczy-kódex [1526–1541]. Közzéteszi: Kovács Zsuzsa. Budapest, 2003. (RMkód. 28.).
Kázmér: CsnSz. Kázmér Miklós: Régi magyarcsaládnevek szótára XIV–XVII. Század. Budapest, 1993.
KB. Kutagdu Bilig. Kiadva: S. Je. Malov: Pamjatniki drevnetjurkskoj pis’mennosti. Teksty i issledovanija. Moskva–Leningrad, 1951. 351–444.
KCsA. Körösi Csoma-Archivum. Budapest–Hannover, [később] Leipzig. 1/1 (1921) – 3/2 (1941).
KCsAKieg. Körösi Csoma-Archivum. I. Kiegészítő kötet. Budapest–Leipzig, 1935–1939.
K. Csoma-Eml. Analecta orientalia memoriae Alexandri Csoma de Kőrös dicata. Edendo operi praefuit L. Ligeti. I. Budapestini, 1942–1947.
KDA. Бернштейн, С. Б. – Иллич-Свитыч, В. M. – Клепикова, Г. П. – Попова,Т. В. – Усачева, В. В.: Карпатский диалектологический атлас. I–II. Москва, 1967.
KDsz. Képes diákszótár. Szerk. Grétsy László és Kemény Gábor. Budapest, 1992.
Kecskemét Kecskemét. Szerk. Szilády Lajos. Kecskemét, 1873–1920.
Kecskeméti W.: ÖtvK. Kecskeméti W. Péter Ötvöskönyve. Kiadta: Ballagi Aladár. Archaeologiai Értesítő. Új f. III: (1884): 201–392.
KecskemétiK. Kecskeméti Közlöny. Kecskemét, 1919–1944.
KecskemétiL. Kecskeméti Lapok. Kecskemét, 1868–1946.
KecskTört. Kecskemét város története, oklevéltárral. Hornyik János által. I–IV. Kecskeméten, 1860–1866.
Kelemen B.: IdSz. Kelemen Béla: Idegen szavak és nevek szótára. Budapest, 1910.
Kelemen B.: MNMSz. Kelemen Béla: Magyar és német nagy kézi szótár tekintettel a két nyelv szólásaira. [Később:] Német–magyar és magyar–német nagyszótár. 1. Magyar–német rész.; 2. Német–magyar rész. Budapest, 1901. – 2. kiadás: 1912–1914. – 3. kiadás: 1929. – 4. kiadás: (Thienemann Tivadar átdolgozása) 1941. – 5. kiadás: 1942.
Kelemen I.: Tenisz. Kelemen Imre: Teniszoktatás. Budapest, 1953.
Kelemen J.: Mondsz. Kelemen József: A mondatszók a magyar nyelvben. Budapest, 1970. (NyelvTan. 12.).
Kemény: Önéletír. Kemény János önéletírása és válogatott levelei. Budapest, 1959.
Kémlő Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben. Pest, 1836–1837.
Kempelen: 7hét. Kempelen Győző: 7 hét Jósefstadtban. Szeged, 1861.
KépesÚ. Képes Újság. Pest, 1859–1861.; Budapest, 1960–2010.
KépHang. Kép- és hangtechnika. Budapest, 1955–1994.
Kerék A Kerék. M. Ruggyantaárugyár, Budapest, 1928–1950.
Kerékgyártó: MÉletr. Kerékgyártó Árpád: Magyarok életrajzai. 1. szakasz: Hajdankor – 1600., 1–7. füzet, Pest, 1856.
Keresztesi: Mat. Keresztesi Mária: A magyar matematikai műnyelv története. Debrecen, 1935. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumából. 11.).
KerMagv. Keresztény Magvető. Kolozsvár, 1861–.
Kertész: Száll. Kertész Manó: Szállok az úrnak. Az udvarias magyar beszéd története. (Budapest), [1932].
Kertész: Szok. Kertész Manó: Szokásmondások. Nyelvünk művelődéstörténeti emlékei. Budapest, 1922.; 2. (1985).
KertLex. Kertészeti lexikon. Szerk. Muraközy Tamás. Budapest, 1963.
KeszthK. Keszthelyi-kódex [1522]. Közzéteszi: Haader Lea. Budapest, 2006. (RMkód. 30.).
Király-Eml. Szlavisztikai tanulmányok. Emlékkönyv Király Péter 70. születésnapjára. Budapest, 1987.
Királyföldy: Ujdonuj. Királyföldy Endre: Ujdon-uj magyar szavak tára . . . Pest, 1846.
Kis: KatSz. Kis Tamás: Bakaduma. A mai magyar katonai szleng szótára. Budapest, 1992.
Kisalföld Kisalföld. MSzMP Győr-Sopron megyei Bizottság, Győr, 1956–.
Kisch: WbNösn. Kisch, Gustav: Vergleichendes Wörterbuch der Nösner (siebenbürgischen) und moselfränkisch–luxemburgischen Mundart nebst siebenbürgisch–niederrheinischem Orts- und Familiennamenverzeichnis sowie einer Karte zur Orientierung über die Urheimat der Siebenbürger Deutschen. Hermannstadt, 1905.
Kisdobos Kisdobos. Budapest, 1952–1989.
KisfaludyTÉ. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Budán, 1841–1940.
Kiss G.: Orm. Kiss Géza: Ormányság. Budapest, 1937.
Kiss J.: Mad. Kiss Jenő: Magyar madárnevek. (Az európai madarak elnevezései.) Budapest, 1984. (NyelvTan. 28.).
Kiss K.: MMTolv. Kiss Károly: A mai magyar tolvajnyelv. Kiadja [a] BM Tanulmányi és Módszertani Osztály. Budapest, 1963.
Kiss K.: SzatmEgyhTört. Kiss Kálmán: A szatmári ref. egyházmegye története. Kecskemét, 1838.
KisU. Kis Ujság. Budapest, 1887–1990.
Kis-Viczay: Sel. Selectoria adagia Latino–Hungarica . . . Studio et vigilantia Petri Kis Viczay. Bartphae, 1713.
KL. Középkori leveleink (1541-ig). Szerk. Hegedűs Attila és Papp Lajos. Budapest, 1992. (Régi Magyar Levéltár. 1.).
Klein: EtDictEngl. Klein, Ernest: A comprehensive etymologic dictionary of the English language. I–. Amsterdam–London–New York, 1966–.
Klemm: PécsiHn. Klemm Antal: Pécsi helynevek. Pécs, 1935.
Klemm: TMondt. Klemm Antal: Magyar történeti mondattan. Budapest, 1928–1942. (MNytKk. 2/6.).
Kluge: EtWb. Kluge, Friedrich: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. 20. Aufl. bearb. von Walther Mitzka. Berlin, 1967.
KMTTÉ. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Pesten, [1846]–1861.
KMTTÉvJel. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évi jelentése tagjairól és működéséről. Pest, Magyar Természettudományi Társulat, 1857–1868.
Kniezsa: ErdVízn. Kniezsa István: Erdély víznevei. Kolozsvár, 1942.
Kniezsa: HírTört. Kniezsa István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1952. (NyelvTan. 2.).
Kniezsa: SzlJsz. Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. [1–2.] 1/1. Szláv eredetű szavak. 1/2. Kétes eredetű szavak. Budapest, 1955. 2: 1974.
Kobilarov–Götze: DtLw. Kobilarov–Götze, Gudrun: Die deutschen Lehnwörter der ungarischen Gemeinsprache. Wiesbaden, 1972. (Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. 7.).
Kodály-Eml. I. Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára. Budapest, 1943. – II. Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. Budapest, 1953. – III. Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Budapest, 1957.
KoIdSz. Kováts Sándor: Idegen szavak szótára. Pécs, 1946.
KolGl. Kolozsvári glosszák [1550 k., ill. 1577]. Kiadja: Pálfi Márton. Budapest, 1907. (NyF. 45; a Nyr. különnyomata).
Komáry: Szakácsk. Komáry Erzsébet: A polgári háztartás szakácskönyve. Budapest, 1913.
Komjáti: SzPál. Komjáti Benedek: Pavli lingva Hvngarica donatae. Az zenth Paal leueley magyar nyeluen. Cracouie, 1533.
Korenchy: IrLw. Korenchy, Éva: Iranische Lehnwörter in den obugrischen Sprachen. Budapest, 1972.
Kortárs Kortárs. Budapest, 1957–.
Korunk Korunk. Cluj, 1926–.
Kosovitz: DizTriest. Dizionario–vocabolario del dialetto triestino e della lingua italiana compilato da Ernesto Kosovitz. Trieste, 1889.
KossuthH. Kossuth Hírlapja. Pest, 1848, 1. sz. (júl. 1.) – 1848, 157. sz. (dec. 31.).
KossuthN. Kossuth Népe. Budapest, 1945–1948.
Koszorú Koszorú – Szépliteratúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez. Pest, 1828–1841.
Kovács F.: JogTerm. Kovács Ferenc: A magyar jogi terminológia kialakulása. Budapest, 1964. (NyelvTan. 6.).
Kovács Gy.: LatEl. Kovács Gyula: Latin elemek a magyar nyelvben. Budapest, 1892.
Kovács I.: LevAd. Levéltári adatok а XVI–XVII. század magyar nyelvéhez. Közli: Kovács István. [Kézirat.]
Kovács M.: KKtár. A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig. Összeállította: Kovács Máté. Budapest, 1963.
KönSzj. A Königsbergi szójegyzék [1380 k.] Kiadja: Melich János. MNy. 12: 145–149, 258–265.
Kőrösi: OlEl. Kőrösi Sándor: A magyar nyelvbeli olasz elemek. Megjelent: A fiumei m. kir. áll. főgimnázium értesítője az 1891–92-i tanévről. Fiume, 1892.
KözgStatÉvk. Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv. Budapest, 1887–1895.
KözhEsmT. Közhasznú esmeretek tára: a' Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. 1–12., Pest, 1831–1834.
Közlekedés A Közlekedés. Budapest, 1929–1938.
Közlöny Közlöny. Pest, 1848–1849.
KözlSz. Közlekedéstudományi Szemle. Budapest, 1 (1951) – 45 (1995).
Köznevelés Köznevelés. Budapest, 1945–2012.
KözpÉrt. Központi Értesítő. Budapest, 1876–1949.
Köztelek Köztelek. Budapest, 1891–1944.
Králik: StrEtym. Králik, Ľ.: Stručný etymologický slovník slovenčiny. Bratislava, 2015.
Krauß: WbNsiebHw. Krauß, Friedrich: Wörterbuch der nordsiebenbürgischen Handwerkssprachen. Siegburg, 1957.
Kreszn. Kresznerics Ferencz: Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal. 1–2. Budán, 1831–1832.
KrisztL. Krisztina-legenda. XVI. század eleje [1510 k.] Közzéteszi: Vekerdy Lilla. Budapest, 1988. (RMkód. 7.).
KritikaiL. Kritikai Lapok. Pest, 1831–1836.
Kriza: Vadr. Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. Közzéteszi: Kriza János. Kolozsvártt, 1863.
KrizaK. Kriza-kódex. 1532. Közzéteszi: N. Abaffy Csilla. Budapest, 1988. (RMKód. 5.).
KSVk. Kalevalaseuran Vuosikirja. [A Kalevala-Társaság évkönyve.] Porvoo, [majd:] Porvoo–Helsinki, 1 (1921)–.
KSz. Keleti Szemle. Budapest, 1 (1900) – 21 (1932).
KT. Königsbergi töredék [13. sz. eleje/]. Kiadva fakszimilével és olvasattal: ÁrpSzöv. 32. skk., ill. 49.
KTSz. A Königsbergi töredék szalagjai [13. sz. eleje/]. Kiadva fakszimilével és olvasattal: ÁrpSzöv. 32. skk., ill. 50–52.
KulcsK. Kulcsár-kódex [1539]. Közzéteszi: Haader Lea és Papp Zsuzsanna. Budapest, 1999. (RMKód. 23.).
KultNád. Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540–1550-es számadásaiból. Kézirat gyanánt. [Sokszorosítás.] I–II. fasc. Budapest, 1959–1960.
Kunoss: Gyal. Kunoss Endre: Gyalulat vagyis megmagyarosított jegyzéke ... idegen szavaknak ... Pesten, 1835.
Kunoss: Szóf. Kunoss Endre: Szófüzér vagyis a’ tudomány, müvészség, társalkodás és költészet újonnan alkotott vagy fölélesztett szavainak jegyzéke. Pesten, 1834. – 2. kiadás: 1835. – 3. kiadás: 1836.
Kunoss: UjdSzóf. Kunoss Endre, Ujdon bővített szófüzér . . . Pesten, 1843.
Kurír Kurír. Budapest, 1990–1998.
Kursinszky: LatJsz. Kursinszky Kálmán: Latin jövevényszavak a magyar irodalmi nyelvben. Gyula, 1910. (A gyulai r. kath. főgimnázium értesítője az 1909–1910. tanévről.).
Küpper: WbUmg. Küpper, Heinz: Wörterbuch der deutschen Umgangssprache. – I. 3., neubearb. und erweiterte Aufl. – II. 10 000 neue Ausdrücke von A–Z. – III. , Kiegészítés: IV. Berufsschelten und Verwandtes. Hochdeutsch–Umgangsdeutsch. Gesamtstichwortverzeichnis. (Hamburg, 1963 – 1964.).
Kylstra-Eml. Lyökämme käsi kätehen. Beiträge zur Sprachkontaktforschung im Bereich des Finnougrischen und des Germanischen. A. D. Kylstra zum 65. Geburtstag. Amsterdam, 1986. [1985].
Lakó-Eml. Nyelvészeti Tanulmányok. Szerk. Gábor Bereczki und József Molnár. Budapest, 1981.
Láng: OrvSz. Orosz–magyar és magyar–orosz orvosi szótár. Szerk. Láng Imre. Budapest, 1951.
LányiK. Régi magyar codexek: Lányi codex [1519]. Közzéteszi: Volf György. Budapest, 1878. (Nytár. 7: 17–387).
LaskS. Mátai Mária: Első magyar nyelvű verses imádságunk. A Laskai Sorok. Universitas Kiadó, Budapest, 1997.
LázK. Lázár [Zelma]-kódex [1525 u.] Közzéteszi: N. Abaffy Csilla. Budapest, 1992. (RMKód. 14.).
LeuvGl. Leuveni glosszák [1300 k.] Kiadva: ÓMOlv. 131.
LevT. Magyar Leveles Tár. 1. Négyszáz magyar levél a XVI. századból. Közzéteszi: Szalay Ágoston. Pesten, 1861. – 2. Magyar hölgyek levelei. Közzéteszi: Deák Farkas. Budapest, 1879.
LexBud. Lesicon románescu–látinescu–ungurescu–nemțescu . . . Lexicon valachico–latino–hungarico–germanicum. Budae, 1825.
Lexer: KärntWb. Lexer, Matthias: Kärntisches Wörterbuch. Wiesbaden, 1965. (Neudruck der Ausgabe von 1862.).
Lexer: Taschenwb. Matthias Lexers Mittelhochdeutsches Taschenwörterbuch. 25. überarbeitete Aufl. Leipzig, 1949. – Pótlás: 33. Auflage (mit Nachträgen). Leipzig, 1969.
Ligeti: TörK. Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád­korban. Budapest, 1986.
LingSlov. Linguistica Slovaca. Acta Eruditae Societatis Slovacae. Bratislava, 1 (1939) – 6 (1948).
LinguaNostra Lingua Nostra. Firenze, 1 (1939)–.
Lippay: PosoniK. Lippay János: Posoni kert ... 1–3. Nagyszombat, [később] Bécs, 1664–1667. [Hasonmás kiadás:] Közzéteszi: Somos András. Budapest, (1965.) [1966.]
Lipszky: Rep. Joannes Lipszky de Szedlicsna: Repertórium locorum objectorum-que in XII. tabulis mappae regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae, et. . . Transylvaniae occurrentium . . . Budae, 1808.
Listi: Költ. Köpcsényi és Jánosházai báró Listi László költői munkái. Ürményi József által. Pest, 1853.
LiteraturaiL. Literaturai Lapok. Kassa, 1836–1837.
Littré Littré, [Maximilien–Paul–] É[mile]: Dictionnaire de la langue française. I–IV. Supplément par Marcel Devic. Paris, 1878., 1881.
LobkK. Lobkowicz-kódex [1514]. Közzéteszi: Reményi Andrea. Budapest, 1999. (RMKód. 22.).
Lokotsch Lokotsch, Karl: Etymologisches Wörterbuch der europäischen (germanischen, romanischen und slavischen) Wörter orientalischen Ursprungs. Heidelberg, 1927.
Lokotsch: AmerW. Lokotsch, Karl: Etymologisches Wörterbuch der amerikanischen (indianischen) Wörter im Deutschen. Heidelberg, 1926.
LRom. Limba Română [időlegesen: Romînă]. București, 1 (1952)–.
LSpPol. Lehr-Spławiński, Tadeusz – Polański, Kazimierz: Słownik etymologiczny języka Drzewian połabskich. I–. Wrocław–Warszawa–Krakow, 1962–.
LtKözl. Levéltári Közlemények. Budapest, 1 (1923)–.
LU. Linguistica Uralica. Tallinn, 26 (1990)–. [Korábban: SFU.]
LudasM. Ludas Matyi. Pest, 1867–1873.; Budapest, 1945–2014.
Lumtzer–Melich: DOLw. Lumtzer, Viktor – Melich, Johann: Deutsche Ortsnamen und Lehnwoerter des ungarischen Sprachschatzes. Innsbruck, 1900.
Lux: WbDob. Lux, Julius: Wörterbuch der Mundart von Dobschau (Zips). Marburg, 1961.
L'vov: Sztarosz. L’vov, A. S. [Львов, А. С.]: Старославянское ПЕЧАТЬ – ПЕЧАТЬЛѢТИ. – In: Этимологические исследования по русскому языку. 2. Москва, 1962. 93–103.
Lytkin: Chrest. Лыткин, В. И.: Диалектологическая хрестоматия по пермским языкам с обзором диалектов и диалектологическим словарем. Часть I. Москва, 1955.
Lytkin: KJaDial. Лыткин, В. И.: Коми-язьвинский диалект. Москва, 1961.
Lytkin: KRSl. Коми–русский словарь. Под редакцией В. И. Лыткина. Москва, 1961.
Lytkin: VokPerm. Лыткин, В. И.: Исторический вокализм пермских языков. Москва, 1964.
Lytkin–Guljaev: EtSlK. Лыткин, В. И. – Гуляев, Е. С.: Краткий этимологи–ческий словарь коми языка. Москва, 1970.
Machado: DicEtPort. Machado, José Pedro: Dicionário etimológico da lingua portuguesa. I–II. Lisboa, 1952–1959.
Machek: EtSIČ. Machek, Václav: Etymologický slovník jazyka českého. 2., opravené a doplněné vydání. Praha, 1968.
Machek: EtSIČSl. Machek, Václav: Etymologický slovník jazyka českého a slovenského. Praha, 1957.
Madas: Szent László Madas Edit: Szent László a középkori magyar prédikációirodalomban, Neolatin irodalom Európában és Magyarországon. Szerk. Jankovits László – Kecskeméti Gábor. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1996.
Mägiste: EstW. Mägiste, Julius: Estnisches etymologisches Wörterbuch. 1–12. Helsinki, 1982–1983.
Magyarország Magyarország. Budapest, 1957.; 1964–1991.
Magyarság Magyarság. Budapest, 1920–1944.
Magyary-Kossa: OrvEml. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. 1–4. Budapest, 1929–1940.
MagyCserkész. A Magyar Cserkészszövetség hivatalos lapja. Budapest. 1 (1920)–.
MagyFűvészk. Magyar fűvész könyv. Szerk. Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály. Debreczenbenn, 1807. – 2. kiadás: 1813.
MagyGazd. Magyar Gazda. Pest, 1841–1848.
MagyIrodRitk. Magyar Irodalmi Ritkaságok. Szerk. Vajthó László. Budapest. 1. (1931) – 63. (1942).
MagyLex. Magyar lexikon, az összes tudományok enczyklopédiája. [Később: Az egyetemes ismeretek encyklopaediája.] 1–16. Budapest, 1879–1885.
Majer: MKépRef. Majer István: A magyar képezdék reformja. Esztergom, 1843.
Makkai: RákGy. I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Közzéteszi: Makkai László. Budapest, 1954.
Maksai: Szatm. Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. Budapest, 1940.
Malagòli: VocPis. Malagòli, Giuseppe: Vocabolario pisano. Firenze, 1939.
Malaspina: VocParm. Malaspina, Carlo: Vocabolario parmigiano–italiano. Parma, 1856.
MAlföld Magyar Alföld. Az alföldi nép érdekeit védő radikális újság. Szerk. Horváth Ambrus. Kecskemét, 1911–1919.
MAlmanak Magyar Almanak. Bétsben, 1794–1796.
Malovetzky: Szókönyv Német–magyar és magyar–német szókönyv. I–II. Pesten, 1827.
Mańczak: PolSłow. Mańczak, W.: Polski słownik etymologiczny. Kraków, 2017.
Mándoky-Eml. Birtalan Ágnes – Somfai Kara Dávid (Szerk.): Kőember állott a pusztán. Tanulmánykötet Mándoky Kongur István emlékére. Budapest, 2008.
Maranesi: VocMod. Maranesi, Ernesto: Vocabolario modenese–italiano. Bologna, 1893.
Márc15. Marczius Tizenötödike. Szerk. Pálfi Albert. 1 (1848) – 247 (1897).
MArg. Megszólal az alvilág… A mai magyar argó kisszótára. Szerk. Boross József – Szűts László. Budapest, 1985.
MargL. Szent Margit élete [Margit-legenda]. 1510. Közzéteszi: P. Balázs János. Budapest, 1990. (RMKód. 10.).
Márkus: Bokort. Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Budapest, 1943.
Márton Gy.: Moldv. Márton Gyula: A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Bukarest, 1972.
Márton J.: MNSz.–NMSz. Márton József kétkötetes magyar–német, ill. német–magyar szótára. 1: 1. kötet. Bécs, 1799. – 2. kötet Pozsony, 1800. – 2: Bécs, 1803–1807. 2 1810–1811. – 3: Bécs, 1816. – 4: Bécs, 1818. – 5: Bécs, 1823.
Márton J.: OskolaiLex. Márton József: Három nyelvből készült oskolai lexicon, vagyis szókönyv. 2. Bécs, 1816.
Mártonffy: NémJsz. Mártonffy Mária: Német jövevényszavak a magyar konyhaművészetben. Budapest, 1944.
Márton–Péntek–Vöő: RKsz. Márton Gyula – Péntek János – Vöő István: A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai. Bukarest, 1977.
Marzell Wörterbuch der deutschen Pflanzennamen . . . Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. I– . Leipzig, 1943–.
Mathews: Diet Am. A dictionary of Americanisms on historical principles. Edited by Mitford M. Mathews. I–II. Chicago, 1951.
MathMűsz. Mathematikai műszótár. Közrebocsátja a' Magyar Tudós Társaság. Budán, 1834.
Matolay: Tornazs. Matolay Elek: Tornazsebkönyv. A tornászat német–magyar műszótárával. Pest, 1869.
Mátray: MSzín. Mátray Ferenc: A magyar színelnevezésekről. Kalocsa, 1910.
MatTermtudÉrt. Matematikai és Természettudományi Értesítő. Budapest, 1882–1943.
Mátyus I.: Diaet. K. Mátyus István: Ó és új diaetetica. ... I–VI. Posonyban, 1787–1793.
Mayrhofer: EtWbAltind. Mayrhofer, Manfred: Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. – A concise etymological Sanskrit dictionary. I–. Heidelberg, 1956–.
Mazzucchi: DizPol. Mazzucchi, Pio: Dizionario polesano–italiano. Rovigo, 1907.
MBosz. Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. Szerk. Schram Ferenc. 3. kötet. Budapest 1982.
MCímEml. Magyar czimeres emlékek. I–III. Közli: Fejérpataky László – Áldásy Antal. Budapest, 1901–1926.
Medicei–Rosthy: Zsidók. Medicei Pál – Rosthy Miklós: A' zsidóknak szokási, és szertartási. Pécs, 1783.
Melich: HonfMg. Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1929.
Melich: SzlJsz. Melich János: Szláv jövevényszavaink. 1/1–2. Budapest, 1903–1905.
Melich-Eml. Emlékkönyv Melich János hetvenedik születése napjára. Budapest, 1942.
Melius Juhász: Herb. Melius Juhász Péter: Herbarivm az faknac fvveknec nevekről, természetekről és hasznairól. Colosuárat, 1578.
MEmléklapok Magyar Emléklapok. Pest, 1850.
MengČ. Menges, Karl Heinrich: Das Čaγatajische in der persischen Darstellung von Mīrzā Mahdï Xān. Wiesbaden, 1957.
MengOT. Menges, Karl Heinrich: Glossar zu den volkskundlichen Texten aus Ost-Türkistan. II. Wiesbaden, 1955.
Mészáros: ZsinEszt. Mészáros Károly: Tartományi zsinat Esztergamban 1858. september hó 19-dik s következő napjain. Pest, 1839.
Mészöly: NytörtF. Mészöly Gedeon: Nyelvtörténeti fejtegetések a Halotti Beszéd alapján. Szeged, 1942.
Mészöly: ÓMSzöv. Mészöly Gedeon: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest, 1956.
Mészöly-Eml. In memoriam Gedeon Mészöly. Szeged, 1961. [Az Acta Universitatis Szegediensis sorozatban.]
Meyer: EtWbAlb. Meyer, Gustav: Etymologisches Wörterbuch der albanesischen Sprache. Straßburg, 1891.
Meyer-Lübke: RomEtWb. Meyer-Lübke, W.: Romanisches etymologisches Wörterbuch. 3., vollständig neubearb. Aufl. Heidelberg, 1935. [A számok a tételekre vonatkoznak.]
Meyers Konv.-Lex. Meyers Konversations-Lexikon. 5., gänzlich neubearbeitete Auflage. 1 –18. Leipzig–Wien, 1894–1898.
MezLex. Mezőgazdasági lexikon 1–2., Szerk.: Bezerédj Adorján és Szilassy Zoltán. Budapest, 1906.
MezőgLex. Mezőgazdasági lexikon. A mezőgazdasági szakismeretek gyűjteménye. (Szerk. Muraközy Tamás.) I–II. Budapest, 1958.
Mező–Németh: SzSzHn. Mező András–Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972.
MFl. Magyar nyelvtörténeti szótár [később: szótár-kisérlet]. Szerk. és kiadja Mátyás Flórián. 1–3. füzet. Pesten, [később] Pécsett, 1868–1871.
MGén. Magyar Géniusz, Budapest, Kosmos, 1892–1903.
MGSz. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. Folyóirat. Budapest. I (1894) – XIII (1906).
MHH. Monumenta Hungariae Historica. Magyar Történelmi Emlékek. I. osztály: Okmánytárak. [Sorozat.] 1–42. Pest, [később] Budapest. 1857–1948.
MHírm. Magyar Hírmondó, Bécs, Görög Demeter, Kerekes Sámuel, 1792–1803.
MHorgász Magyar Horgász, Budapest, Magyar Országos Horgász Szövetség, 1947–.
MIfjúság Magyar Ifjúság, Budapest, ILV, 1957–1989.
Migliorini–Duro: ProntEt. Migliorini, Bruno –Duro, Aldo: Prontuario etimologico della lingua italiana. (3. ed.) Torino–Milano . . ., (1958).
Mihăilă: Împrum. Mihăilă, G.: Împrumuturi vechi sud-slave în limba romînă. Studiu lexico-semantic. Bucureşti, 1960.
Mihályi: MárD. Mihályi János: Máramarosi diplomák. Máramarossziget, 1900.
Mikecs: Csángók Mikecs László: Csángók. (Budapest 1941).
Mikes: TLev. Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei. Budapest, 1906.
Miklosich: EtWb. Mikloaich, Franz: Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen. Wien, 1886.
Miklosich: Lex. Miklosich, Fr.: Lexicon palaeoslovenico-graeco-latinum. Emendatum auctum. Vindobonae, 1862–1865.
Miklosich: SlEl. Miklosich, Franz: Die slavischen Elemente im Magyarischen. Wien, 1871. [A számok a tételekre vonatkoznak. ].
Mikszáth: ÖM. Mikszáth Kálmán összes művei. Szerk.: Bisztray Gyula, Király István. I–. Budapest, 1956–.
MindGyűjt. Mindenes Gyűjtemény, Rév-Komárom, Wéber Simon Péter, 1789–1792.
Minerva Felső Magyar-Országi Minerva, Kassa, Ellinger, 1825–1836.
Mindszenti: ReligHistLex. Mindszenti Sámuel: Brougthonnak a' Religióról való históriai lexicona, Komárom. 1. A–C, 1792; 2. D–M 1793; 3. N–V 1793.
MIpar Magyar Ipar, Budapest, Országos Magyar Iparegyesület, 1880–1944 (l. még Anyagi Érdekeink).
MIparműv. Magyar Iparművészet, (Fittler Kamill szerk.), Budapest, Magyar Iparművészeti Társulat, 1897–2012.
MIrLex. Magyar irodalmi lexikon 1–3. Szerk.: Benedek Marcell. Budapest, 1963–1965.
MiskTör. Miskolci töredék. 1525. Közzéteszi: Kovács Zsuzsa. Budapest, 1991 (RMKód. 13.) [l. még: Nytár. 13: 331–333.]
Mitzka Mitzka, Walther: Schlesisches Wörterbuch. I–. Berlin, (1962)–.
MJogász Magyar Jogász, Budapest, Kun László, 1877–1882.
MJövő Magyar Jövő, Magyar Nemzeti Szövetség lapja, főszerk. Putnoki Béla, fel.szerk.: Kún László, Miskolc, [s.n.], [1919]–1944.
MK. Munkácsi Bernát–Kálmán Béla: Vogul (manysi) népköltési gyűjtemény. III/2. Budapest, 1952. 363–436: Szómutató. Összeálította K. Sal Éva.
MKatKözl. Magyar Katonai Közlöny, Budapest, M. Kir. Honvéd Ludovika Akadémia, 1908–1930.
MKLSz. A magyarországi középkori latinság szótára, Lexicon Latinitatis Medii Aevi Hungariae, Budapest, 1987–2017.
MKönyvHáz Magyar Könyv-Ház, Pozsony, Landerer Mihály, 1783–1804.
MKözgazd. Magyar Közgazdaság, Budapest, Berény Imre, 1931–1944.
MKözig. Magyar Közigazgatás, Budapest, Boncza Miklós, 1884–1944.
MKsz. Magyar Könyvszemle. [Folyóirat.] Budapest. 1 (1876) –16 (1891). [Új sorozat:] 1 (1892/ 1893)–.
MKurir Magyar Kurir, Béts, Szacsvay Sándor, 1786–1834.
Mladenov: EtR. Младеновъ, Стефанъ: Етимологически и правописенъ речникъ на българския книжовенъ езикъ. София, (1941).
MLapok Magyar Lapok, Nagyvárad, Szent László Ny., 1936–1944.
MLar. Magyar Larousse. Enciklopédikus szótár. 1–3. k. Budapest 1991–1994.
MMÉEHÉ. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, Budapest, Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, 1882–1910.
MMÉEK. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, Pest, Magyar Mérnök-Egyesület, 1867–1868; Pest, Magyar Mérnök és Építész Egylet, 1871–1944.
MMerkurius Magyar Merkurius (l. Magyar Kurir).
MMNyR. A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan. Szerk.: Tompa József. 1: Bevezetés. Hangtan. Szótan. 2: Mondattan. Budapest, 1961–1962.
MNaK. A Magyar Névarchívum Kiadványai, szerk.: Hoffmann István, Debrecen, 1998-.
MNémMűszSz. Magyar–német műszaki szótár. Szerk. Nagy Ernő, Klár János. Budapest, 1961.
MNemzet Magyar Nemzet, Budapest, Athenaeum, 1899–1913; Budapest, [s.n.], 1938–2015.
MNL (OL) Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára oklevéljelzetei.
MNv. Magyarország és a Nagyvilág, Pest, Deutsch testvérek, 1865–1884.
MNy. Magyar Nyelv. [Folyóirat.] Budapest. 1 (1905)–.
MNyj. Magyar Nyelvjárások. [Évkönyv.] Debrecen, [időlegesen] Budapest. 1 (1951)–.
MNyK. Magyar nyelvvédő könyv. Szerk.: Pintér Jenő és munkatársai. Budapest, 1938 – 3. kiadás: 1939.
MNny. Magyar Népnyelv. [Évkönyv.] Debrecen, [időlegesen] Kolozsvár. 1 (1939) – 6 (1947–1949).
MNyomd. Magyar Nyomdászat, Budapest, Pallas Rt. Nyomdája, 1888–1924.
MNyRét. A magyar nyelv rétegződése 1–2. Szerk.: Kiss Jenő és Szűts László. Budapest, 1988.
MNyszet. Magyar Nyelvészet. Folyóirat. Pest. 1(1856) – VI(1861).
MNyTK. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. [Sorozat.] Budapest. 1 (1905)–.
MNytKk. A magyar nyelvtudomány kézikönyve 1–2. [Több füzetből álló kézikönyv.] Szerk.: Melich János és Németh Gyula. Budapest, 1922–1942.
Moldován: AlsófehérVm. Moldován Gergely: Alsófehér vármegye román népe. Megjelent az Alsófehér vármegye monográfiája c. mű 1/2. kötetében, Nagy-Enyed, 1899. 723–1049.
Moldován: MoRom. Moldován Gergely: A magyarországi románok. Budapest, 1913. [Megjelent a Nemzetiségi Ismertető Könyvtár sorozatban.]
Mollay: NMÉr. Mollay Károly: Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest, 1982 (NyelvTan. 23.).
Mollay: OfnerSt. Mollay, Karl: Das Ofner Stadtrecht. Budapest, 1959.
Mollay: SoprCsn. Mollay Károly: Középkori soproni családnevek. Budapest, 1938.
Mollay-Eml. Im Zeichen der ungeteilten Philologie: Festschrift für Professor Dr. sc. Karl Mollay zum 80. Geburtstag. Budapester Beiträge zur Germanistik (24). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1993.
Molnár J.: MKönyvHáz Molnár János: Magyar könyv-ház. I –IV. Posonyban, 1783. V–XXII. Pesten, 1793–1804.
Molnár J.: OrvTörv. Molnár János: Orvosi törvény 1., Székesfehérvár, 1814.
Molnár J.: RégJelÉp. Molnár János: Régi jeles épületek. Nagy-Szombat, 1760.
Molnár N.: Áll. Molnár Nándor: A magyar emlős háziállatok neveinek történetéből. Gödöllő-Budapest, 1960.
Molnár N.: NövTört. Molnár Nándor: A magyar gazdasági növénynevek történetéből. Gödöllő–Budapest, 1961.
Molnár N.: SzárnyNev. Molnár Nándor: A magyar háziszárnyasok neveinek történetéből. Gödöllő–Budapest, 1963.
MondGl. [Mondseei glosszák] [1390 k.] Kiadva: Jakubovich Emil: Két magyar glosszás bécsi kódex. MNy. 23: 33–36.
Mondolat Mondolat. Dicshalom, 1813. Kiadta Balassa József. Budapest, (1898). [A számok a kiadás lapjaira vonatkoznak.]
MonHung. Monvmenta Hvngarica, az-az: Magyar emlékezetes írások. Öszveszedte 's kiadta Rumy Károly György. I–III. (2. megjobbított, és Kazinczy Ferencz Élőbeszédjével megbővített kiadás.) Pesten, 1817.
MonÍrók. Monumenta Hungariae Historica. Magyar Történelmi Emlékek. II. osztály: Írók. [Sorozat.] 1–38. Pest, [később] Budapest. 1857–1906.
MonStrig. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis [1075/] 1–3. Közzéteszi: Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii [Esztergom], 1874–1924.
MonTME. Török–magyarkori történelmi emlékek. I. osztály: Okmánytár 1–9. Közzéteszi: Szilády Áron és Szilágyi Sándor. Pest, 1863–1872.
Moór: Westung. Moór Elemér: Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Szeged, 1936.
Moravcsik: ByzTurc. Moravcsik Gyula: Byzantinoturcica. I. Die byzantinischen Quellen der Geschichte der Türkvölker. Budapest, 1942. II. Sprachreste der Türkvölker in den byzantinischen Quellen. Budapest, 1943. –I–II. 2., durchgearbeitete Aufl. Berlin, 1958. - Pótlás: Amennyiben nem jelezzük a kivételt, abban az esetben a 2. kiadást használtuk.
Moravcsik: Konst. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. A görög szöveget kiadta és magyarra fordította Moravcsik Gyula. Budapest. 1950.
Morri: VocRom. Morri, A.: Vocabolario romagnolo-italiano. Faenza, 1840.
MPolgár Magyar Polgár – Kolozsvár, Kolozsvár, K. Papp Miklós, 1867–1886; 1898–1904.
Mráz: DobsinaiNyj. Mráz Gusztáv: A dobsinai német nyelvjárás – Magyarországi német nyelvjárások 7., Budapest, 1909.
MSakkAlm. Magyar Sakk-Almanach, N.-Becskerek, 1896.
MSFOu. Suomalais-ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. [Sorozat.] Helsinki. 1 (1890)–.
MsgNépr. A magyarság néprajza 1–4. (I–II. A magyarság tárgyi néprajza. III–IV. A magyarság szellemi néprajza) Budapest, [1933–1937].
MSion Magyar Sion, Esztergom, Knauz Nándor, 1863–1869; 1887–1904.
Msn. Magyarosan. Nyelvművelő folyóirat. Budapest. 1 (1932) – 18 (1949).
MSz. [Munkácsi Bernát–] Szilasi Móricz: Vogul szójegyzék. Kiadva: NyK. 25. folytatásokban. [Klny. is készült.]
MSzA. Magyar Személynévi Adattárak. [Sorozat.] Szerk.: Hajdú Mihály. Budapest. 1 (1974)–.
MSzalon Magyar Szalon, Budapest, Fekete József – Hevesi József, 1884–1896; 1897–1910.
MSzemle Magyar Szemle, Budapest, [s.n.], 1888-1906; Budapest, M. Szemle Társ., 1927–.
MSzFE. A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár 1–3. Főszerk.: Lakó György. Budapest, 1967–1978. – Mutató: 1981.
MSzó Magyar Szó, Marosvásárhely, Tip. Transsylvania, 1936–1940; Novi Sad, Vajdasági Népfront, [1945]–.
MTABiolTOK. A MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, Budapest, Akad. K., 1952–1953; 1957–1962; 1962–1982.
MTAÉvk. A Magyar Tudós Társaság, [később] A Magyar Tudományos Akadémia évkönyvei. I–XVII. Pest, [később] Budapest, 1833–1883/1889.
MTAMatFizKözl. A MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei, Budapest, Akad. K., 1951–1977.
MTAMűszTOK. A MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, Építés-építészettudomány, Budapest, Akadémiai K., 1969–.
MTanügy Magyar Tanügy, Pest, Ráth Mór, 1872–1887.
MTechn. Magyar Technika, Budapest, MMTSZSZ., 1946–1954.
MTr. [Munkácsi Bernát–] Trócsányi Zoltán: Vogul szójegyzék. Kiadva: NyK. 39: 432–76.
MTsz. Szinnyei József: Magyar tájszótár 1–2. Budapest, 1893–1901.
MTSZ. Magyar Történeti Szövegtár (http://clara.nytud.hu/mtsz/).
MTTÉvk. Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, Pest, Trattner - Károlyi Ny., 1833–1860; Budapest, Magy. Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala, 1876–1883.
MTud. A Magyar Tudomány. A Magyar Tudományos Akadémia értesítője. [Folyóirat.] Budapest. 1 (1956)–. [Előtte: AkÉrt.]
MTurLex. Magyar turista lexikon. Szerk.: Polgárdy Géza. Budapest, 1941.
MUjs. Magyar Ujság, Pest, Heckenast Gusztáv, 1867–1875; Budapest, Fenyvessy Ferenc, 1891–1899.
Mulattató Mulattató Szép Literatúrai Gyüjtemény, Pest, 1832–1833.
MultJel. Múlt és Jelen, Kolozsvár, Szilágyi Ferenc, 1841–1848.
Munkácsi: ÁKE. Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben 1., Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története, Budapest, 1901.
Munkácsi: VNGy. Munkácsi Bernát: Vogul népköltési gyűjtemény. I–IV. Budapest, 1892–1963. [A III/2. és IV/2. kötetet Kálmán Béla rendezte sajtó alá.]
Munkácsi: VNyj. Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozásukban ismertetve. Budapest, 1894. [Klny. a NyK. 21–24. kötetéből.]
Munkácsi: VotjNyt. Munkácsi Bernát: Votják nyelvmutatványok magyar fordítással és szójegyzékkel. Votják nyelvtanulmányok. I. rész. Idegen elemek a votják nyelvben. Budapest, 1884.
Munkás Munkás, Pécs, Vég József, 1898–1921.
MunkásmozgTört. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I. A magyar munkásmozgalom kialakulása. 1848–1890. Budapest, 1951. – II. A magyar munkásmozgalom az imperializmusra való átmenet időszakában. 1890-1900. Budapest, 1954. - Pótlás: III. A magyar munkásmozgalom a 20. század első éveiben és az 1905.
Murm. A Murmelius-féle latin–magyar szójegyzék 1533-ból. Közzétette: Szamota István. Budapest, 1896.
Muzárion Muzárion, Pest, Trattner' és Károlyi' betűjivel, 1829; Pest, Hartleben Konrád Ádolf', 1833.
Műiparos A Műiparos, Budapest, Kárpitos és Paszományosmesterek Országos Egyesülete, 1916–1938.
Müller M.: Felolv. Müller Miksa ujabb felolvasásai a nyelvtudományról – A MTA Könyvkiadó Vállalata 42., Budapest, 1876.
MünchK. A Müncheni Kódex 1466-ból [1416 u./2]. Közzéteszi: Nyíri Antal. Budapest, 1971 (CodHung. 7.) [l. még: RMNy. 3.; Nytár. 1: 193–381.]
MünchKWsch. Der Münchener Kodex IV. Wortschatz mit vollständigem Wort- und Formenverzeichnis. Szerk.: Szabó T. Ádám István. Wiesbaden, 1977.
MűvHagy. Műveltség és hagyomány. [Évkönyv.] Budapest. 1 (1960)–.
MűvÚtm. Művelődési Útmutató, Bukarest, Művelődésügyi Minisztérium, 1956–.
MvGl. Marosvásárhelyi glosszák [1410 k.] Kiadva: Szabó T. Attila: A Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák. Budapest, 1958 (MNyTK. 97: 15.).
MvS. Marosvásárhelyi sorok [1410 k.] Kiadva: Szabó T. Attila: A Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák. Budapest, 1958 (MNyTK. 97: 7.).
NPirona Pirona, Giulio Andrea–Carletti, Ercole–Corgnali, Giov. Batt.: II nuovo Pirona. Vocabolario friulano. Udine, 1935.
NádK. Nádor-kódex [1508]. Közzéteszi: Pusztai István. Budapest, 1994 (RMKód. 16.) [l. még: Nytár. 15: 171–292.]
NádLev. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Közzéteszi: Károlyi Árpád és Szalay József. Budapest, 1882.
Naegele: SzülészetiTk. Naegele H. F. dr.: Szülészeti tankönyv – A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 14., Pest, 1870.
Nagy J.: CsökNyj. Nagy József: A csökölyi nyelvjárás. Budapest, 1910.
Nagy P.: Simonyi Nagy Pál: Vitézvári báró Simonyi Jósef herczeg Hessen Homburg magyar lovas regement hires ezredes kapitánnyának példás élete leirása Pest, 1819.
NagyszK. Nagyszombati kódex [1513]. Közzéteszi: T. Szabó Csilla. Budapest, 2000 (RMKód. 24.) [l. még: Nytár 3: 1–128.]
Nagyváti: SzorgGazda Nagyváti János, A szorgalmas mezeigazda, I–II., Pest, 1791.
NagyvGl. Nagyvátyi glosszák [1490 k.] Kiadva: Király Péter: Ismeretlen magyar glosszák. Budapest, 1959 (NytÉrt 21: 18–59).
Napkelet Napkelet, Cluj-Kolozsvár, Lapkiadó és Nyomdai Műintézet Rt., 1920–1922; Budapest, Magyar Irodalmi Társaság, 1923–1940.
NapkeletLex. A Napkelet lexikona 1–2. Budapest, 1927.
Naschér Naschér, Ed.: Das Buch des jüdischen Jargons nebst einem Anhang. Die Gauner- oder die „Koehemersprache" mit Quellennachweis u. Erklärungen. Wien-Leipzig, (1910).
Nazari: DizVicent. Nazari, Giulio: Dizionario vicentino-italiano. Oderzo, 1876.
NCal. Kalendárium és ítélet az 1589. esztendőre. Nagyszombat, 1588.
Nefelejts Nefelejts, Pest, Kozma Vazul, 1859–1875.
Nemere Nemere, Brassó; Sepsi-Szent-György, Römer és Kammer, 1871–1884.
Németh Gy.: HonfKial. Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest, 1930. – 2., bővített és átdolgozott kiadás: 1991.
Németh L.: NegyvenÉv Németh László: Negyven év . . . Bp., 1969. 435.
Németh-Eml. Hungaro-Turcica. Studies in honour of Julius Németh. Szerk.: Káldy-Nagy Gyula. Budapest, 1976.
NemzCas. A Nemzeti Casino évkönyve, Pest, Emich és Franklin Ny., 1859–1944.
Nemzet Nemzet, Budapest, Athenaeum, 1882–1899.
NemzetiSp. Nemzeti Sport, Budapest, Fodor Károly és Tsa., 1903–1907; Budapest, Nemzeti Sport Biz., 1945–1956; Budapest, ILK, 1990–.
NemzetiU. Nemzeti Ujság, Budapest, Központi Sajtóvállalat Rt., 1919–1944; Fish Creek, Vic., Endrey Antal fel.k., 1984–2010.
NéNy. Népünk és Nyelvünk. [Folyóirat.] Szeged. 1 (1929)–11 (1939).
Népakarat Népakarat, Budapest, 1956–58.
Népb. A Népbarát, Pest, Vas Gereben, 1861–1867.
NépHagy. Népünk hagyományaiból 1956. A társadalmi néprajzi gyűjtők legjobb néprajzi leírásai. Szerk. Morvay Péter, Simon Józsefné és Igaz Mária. Budapest, 1956.
NépkGy. Magyar népköltési gyűjtemény. [Sorozat.] Pest, [később] Budapest. 1 (1872)–14 (1924).
Népművelés Népművelés, Budapest, Lapkiadó, 1954–1956.
NéprÉrt. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, [később] Néprajzi Értesítő. [Folyóirat.] Budapest. 1 (1900) –.
NéprKözl. Néprajzi Közlemények. [Sorozat.] Budapest. 1 (1956)–. [Sokszorosítás.]
NéprNytud. Néprajz és Nyelvtudomány. [Sorozat.] Szeged. 1 (1957)–.
Népszabadság A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. Budapest. I [a Szabad Nép c. előzménnyel folyamatos számozás szerint XIV] (1956)–.
Népszava Népszava, Budapest, Ihrlinger Antal és társai, 1880–1956; Budapest, [Népszava], 1958–.
NépszavaMHK. Népszava Munkás-Heti-Krónika, Pest, Farkas Károly, Ihrlinger Antal és társai, 1873–1879.
NéptanítókL. Néptanítók Lapja, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Ny., 1939–1944.
Neumann: Registrum Neumann Tibor: Registrum proventuum regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494–1495). Magyar Történelmi Emlékek Okmánytárak. Budapest. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet. 2019.
NevEmlL. Nevelési emléklapok, Pesten, Tratner – Károlyi Ny., 1846–1848.
NévtD. Magyar Névtani Dolgozatok. [Sorozat.] Szerk.: Hajdú Mihály. Budapest. 1 (1976)–.
NévtÉ. Névtani Értesítő. [Sorozat.] Budapest. 1 (1979)–.
NévtVizsg. Névtudományi vizsgálatok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság névtudományi konferenciája. 1958. Szerk.: Mikesy Sándor. Budapest, 1960.
Niels. Nielsen, Konrad – [IV. köt. még] Nesheim, Asbjorn: Lappisk ordbok I–IV. Oslo-Leipzig-Paris . . . , 1932–1956.
Niermeyer: MedLat. Mediae Latinitatis lexicon minus. Composuit J. F. Niermeyer. Leiden, 1954– .
NMKatSz. Katonai szótár. [I.] Német-magyar rész. Szerk. Domaniczky István, Búzna Alajos, Szécsi Mór és Horváth Sándor. [II.] Magyar–német rész. Szerk. Domaniczky István, Horváth Sándor. Budapest, 1892-1895.
NMMűszSz. Német–magyar és magyar–német műszaki és tudományos szótár 2. Magyar–német rész. Budapest, 1953.
NMTudMűsz. Német–magyar tudományos műszótár. [Főszerkesztő:] (Toldy Ferenc). Pest, 1858.
NogRSl. Ногайско–русскийТ словарь. Под редакцией H. А. Баскакова. Москва, 1963.
Nővilág Nővilág, Pest, Heckenast Gusztáv, 1857–1864.
NSz. [A magyar nyelv nagyszótárának archivális cédulaanyagából].
Nszt. A magyar nyelv nagyszótára 1–. Főszerk.: Ittzés Nóra. Budapest, 2006–.
NTársalkodó Nemzeti Társalkodó, Kolozsvár, Kisszántói Pethe Ferenc, [1830]–1844.
Nyatl. A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Szerk.: Deme László és Imre Samu. Budapest, 1970–1977. – Mutató: 1980.
NyDiv. Nyelvi divatok. Szerk.: Bíró Ágnes, Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest, 1985.
NyDtáj. Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk.: Balázs János. Budapest, 1989.
NyF. Nyelvészeti Füzetek. [Sorozat.] Budapest. 1 (1902)–81 (1918).
NyI. Nyelv és Irodalom. [Sorozat.] Szeged. 1 (1955) – 2 (1956).
Nyíri A.: Szenna Nyíri Antal: A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. Kaposvár, 1939.
Nyiri I.: TudÖszv. Nyiri István: A tudományok öszvesége 3., Sárospatak, 1831.
NyIrK. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. [Folyóirat.] Kolozsvár. 1 (1957)–.
NyírkGl. A pécsi Nyírkállai-kódex magyar glosszái [1479]. Kiadja: Klemm Antal. Pécs, 1937.
NyK. Nyelvtudományi Közlemények. [Folyóirat.] Pest, [később] Budapest. 1 (1862)–.
NymK. Nyelvművelő kézikönyv 1–2. Szerk.: Grétsy László és Kovalovszky Miklós. Budapest, 1980–1985.
NymLev. Nyelvművelő levelek. Az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének levelesládájából. Szerk.: Ferenczy Géza és Ruzsiczky Éva. Budapest, 1964.
Nyműv. Iskolai nyelvművelő. Szerk.: Lőrincze Lajos. Budapest, 1959.
NNyv. Nép és Nyelv. [Folyóirat.] Kolozsvár–Szeged. 1 (1941) – 4 (1944).
NyomdLex. Nyomdászati Lexikon, Szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László, Biró Miklós kiadása, Budapest, 1936.
Nyr. Magyar Nyelvőr. [Folyóirat.] Pest, [később] Budapest. 1 (1872)–.
NySz. Magyar nyelvtörténeti szótár. A legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig 1–3. Szerk.: Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond. Budapest, 1890–1893.
NyszetiTan. Nyelvészeti Tanulmányok. [Sorozat.] Budapest. 1 (1951)–.
NyTan. Nyelvészeti Tanulmányok 1/1. Szerk.: Szilasi Móricz. Kolozsvár, 1905.
Nytár Nyelvemléktár. Régi magyar codexek és nyomtatványok. [Sorozat.] Budapest. 1 (1874) – 15 (1908).
Nytud. Nyelvtudomány. [Folyóirat.] Budapest. 1 (1907)–7/1 (1919).
NytudÉrt. Nyelvtudományi Értekezések. [Sorozat.] Budapest. 1 (1953)–.
NytudKözl. Nyelvtudományi Közlemények, Pest, MTA Nyelvoszt. Biz., 1862–.
Nyugat Nyugat. A „Figyelő" új folyama. Folyóirat. Budapest. 1 (1908) – 34 (1941).
O. Nagy: MiFán O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Budapest, 1957. – 2. kiadás: 1965.
O. Nagy: SzólKm. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. (Budapest), 1966.
OklSz. Szamota István–Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár. Budapest, 1902–1906.
OklSzPótl. [Pótlások és javítások az OklSz.-hoz].
ÓkoriLex. Ókori lexikon 1–2. Szerk.: Pecz Vilmos. Budapest, 1902–1904.
Olivieri: DizEtlt. Olivieri, D.: Dizionario etimologico italiano. 2. ed. Milano, (1961).
ÓMOlv. Ó-magyar olvasókönyv. Szerk.: Jakubovich Emil és Pais Dezső. Pécs, 1929 (Tudományos Gyűjtemény 30.).
ÓMS. Ómagyar Mária-Siralom [13. sz. közepe/]. Kiadva fakszimilével és olvasattal: ÁrpSzöv. 32 skk., ill. 52–53.
Onions: OxfDictEnglEt. Onions,С. T.: The Oxford dictionary of English etymology. Oxford, (1966).
OrmSz. Kiss Géza–Keresztes Kálmán: Ormánysági szótár. Budapest, 1952.
Oroszhegyi: RomÉl. Oroszhegyi Jósa [a borítólapon: Józsa]: Román élet. [1861–1862.] Sajtó alá rendezte: Biró Sándor. Kolozsvár, 1942. [Megjelent az Erdélyi Ritkaságok sorozat 5. számaként.]
Országh: AngMKsz. Országh László: Angol–magyar kéziszótár. Budapest, [1948]. – 2. kiadás: [1949]. – 3. kiadás: 1957.
Országh: MAngSz. Országh László: Magyar–angol szótár. Budapest, 1953. – 2. kiadás: 1963.
OrszKorm. Magyarországot illető Országos Kormánylap, Landesgesetz- und Regierungsblatt für das Kronland Ungarn, Buda-Ofen, Universitäts Buchdruck, 1850–1860.
OrszVil. Ország-Világ, Budapest, Rautmann Frigyes, 1880–1938; Budapest, Lapkiadó, 1957–1992.
Orth. Orthographia Vngarica ... (Krakkó), 1549. – [Hasonmás kiadás:] [Grammaticae Hungarolatinae]. Budapest, 1977 (Fontes ad Historiam Linguarum Populorumque Uraliensium 4).
Ortvay: MVízr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza 1–2. Budapest, 1882.
OrvH. Orvosi Hetilap, Pest, Markusovszky Lajos, 1857–.
OrvK. XVI. századi magyar orvosi könyv [1577 k., ill. 18. sz. eleje]. Közzéteszi: Varjas Béla. Kolozsvár, 1943 (Monumenta Transsilvanica).
OrvL. Orvosok Lapja, Budapest, Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete, 1945–1949.
OrvtudSzemle Orvostudományi Szemle, Budapest, Globus Ny., 1926–1938.
OSieb. Wagner, Ernst: Historisch–statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Köln–Wien, 1977 (Studia Transsylvanica 4).
Otrokocsi Fóris: OrigHung. Origines Hungaricae . . . Labore et studio Francisci Foris Otrokocsi. I–II. Franequerae, 1693.
OxfEnglDict. The Oxford English Dictionary. I–XII., Supplement and bibliography. (Oxford, 1961.) [Az 1933-i kiadás lenyomata. – A pótkötetre Suppl. jelzéssel utalunk.]
Ozorai: Vit. Ozorai Imre vitairata. Krakkó, 1535. [Hasonmás kiadás.] Közzéteszi: Varjas Béla. Budapest, 1961 (BiblHungAnt. 4.).
Őrangyal Őrangyal. Vallási almanach, Pest, Emich, 1843–1852.
ŐstT. Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk.: Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest, 1977.
ÖstWb. Österreichisches Wörterbuch. Mittlere Ausg. Hrsg. im Auftrage des Bundesministeriums für Unterricht. 22., durchgesehene Aufl. Wien, (1951).
Paasonen: Beitr. Paasonen, H., Beiträge zur finnisch-ugrisch-samojedischen Lautgeschichte, Budapest, 1917.
Paasonen: MordChr. Paasonen, H.: Mordwinische Chrestomathie mit Glossar und grammatikalischem Abriß. 2. Aufl. Helsinki, (1953). [Az 1. kiadás 1909-ben jelent meg.]
Paasonen: s-Laute Paasonen, H. : Die finnischugrischen s-laute. Helsingfors, 1903. [Utánnyomás:] MSFOu. 41. (1918).
Paasonen–Donner: OstjWb. H. Paasonens Ostjakisches Wörterbuch nach den Dialekten an der Konda und am Jugan. Zusammengestellt, neu transskribiert und hrsg. von Kai Donner. Helsingfors, 1926.
Pais: MAn. Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Fordította, bevezetéssel, jegyzetekkel és térképpel ellátta Pais Dezső. Budapest, 1926.
Pais: Ősv. Pais Dezső: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Közzéteszi: Kázmér Miklós. Budapest, 1975.
Pais: RefNy. Nyelvünk a reformkorban (Tanulmánygyűjtemény). Szerk.: Pais Dezső. Budapest, 1955.
Pais-Eml. Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Bárczi Géza és Benkő Loránd. Budapest, 1956.
Pajtás Pajtás, Budapest, Szikra, 1946–1989.
Pák: Vadászattudomány Pák Dienes: Vadászattudomány 1–2., Buda, 1829.
Pál: HadiSz. Pál Károly: Általános német–magyar és magyar–német hadiszótár. Német–magyar rész. Pest, 1871.
PallasLex. A Pallas nagy lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája 1–18. Budapesten, 1893–1900.
Paoletti: DizVen. Paoletti, Ermolao: Dizionario tascabile veneziano-italiano. Venezia, 1851.
Papahagi: DicţAr. Papahagi, Tache: Dicţionarul dialectului aromîn general şi etimologic. (Bucureşti), 1963.
Pápai J.: TörNapl. Pápai János törökországi naplói, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1963.
Pápai Páriz: Dict. Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium manuale Latino–Ungaricum et Ungarico–Latinum 1–2. Lőcse, 1708. – Tyrnaviae, 1762.
Pápai Páriz: Paralipomena Paralipomena [Kiegészítés] a PP-hez, azaz a Pápai Páriz Dict.-hez.
Pápai Páriz–Bod: Dict. Dictionarium Latino–Hungaricum [et Hungarico–Latino–Germanicum] ... collectum, et in hoc Corpus coactum à Francisco Páriz Pápai ... Nunc verò… locupletatum intentione ac labore Petri Bod 1–2. Cibinii [Nagyszeben], 1767.
Pápai Páriz–Bod: Glossariolvm maródi-ban - ez Bod P. műve valójában, egy jogi szótár, PP. Alapján állította össze, de nem tudni, mikor és hol adták ki.
Pápai Páriz–Bod–Eder: Dict. A PPB. szótár 1801-i kiadásának magyar–latin része. (Eder József Károly munkája.).
Papp L.: NyjtNySt. Papp László: Nyelvjárástörténet és nyelvi statisztika. Budapest, 1963.
Parnass. Parnassusi időtöltés, Nagyszeben, Hochmeister, 1793–1800.
Partridge: Or. Partridge, Eric: Origins. A short etymological dictionary of modern English. London, (1958).
PastTatr. Historia osadnictwa i organizacja społeczna pasterstwa oraz słownictwo pasterskie Tatr Polskich i Podhala. Wrocław–Warszawa–Kraków, 1962.
Patk. Patkanov Szerafim: Irtisi-osztják szójegyzék. Megjelent: NyK. 30 – 31. folytatásokban és klny.: Ugor Füzetek. 14.
Patriarchi: VocVenPad. Patriarchi, Gasparo: Vocabolario veneziano e padovano. Padova, 1821.
Paul: DtWb. Paul, Hermann: Deutsches Wörterbuch. 5. Aufl. Bearb. von Alfred Schirmer. Halle (Saale), 1956.
Pávó: IdMűszSz. Pávó Elemér: Idegen–magyar műszaki szótár. Budapest, 1938.
Pávó: KorszMűszSz. Pávó Elemér: Korszerű műszaki szótár. – Zeitgemäßes technisches Wörterbuch. I. Német–magyar rész. II. Magyar–német rész. Budapest, 1944.
Pázmány: ÖM. Pázmány Péter összes munkái 1–7. Budapest, 1894–1905.
PB. Beke Ödön: Északi-osztják szójegyzék. (Pápay József Osztják Népköltési Gyűjteményéből.) Kiadva: a KSz. 8–9. kötetének mellékleteként.
PBBeitr. Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur. Folyóirat. Halle. 1(1874)–.
PBBeitrT. A PBBeitr.-nek Tübingenben kiadott változata a 77. (1955.) kötettől kezdve.
Péch: MNBánySz. Magyar és német bányászati szótár. Összeállította: Péch Antal. 2., bővített kiadás. I–II. Selmeczen, 1891.
PécsiF. Pécsi Figyelő, Pécsett, Taizs Mihály Nyomdájában, [1873]–1902.
PécsiK. Pécsi Közlöny, Pécs, Rézbányai János, 1893–1913.
PécsiN. Pécsi Napló, Pécs, Engel Lajos, 1892–1944.
PeerK. Peer-kódex [1518 k.] Közzéteszi: Kacskovics-Reményi Andrea és Oszkó Beatrix. Budapest, 2000 (RMKód. 25.) [l. még: Nytár. 2: 53–108.]
Pekrun: DW. Pekrun, R.: Das deutsche Wort. Ein umfassendes Nachschlagewerk des deutschen und eingedeutschen Sprachschatzes. 3., neubearbeitete Aufl. Heidelberg–München, (1959).
PéldK. Példák Könyve. 1510. Közzéteszi: Bognár András és Levárdy Ferenc. Budapest, 1960 (CodHung. 4.) [l. még: Nytár. 8: 89–124.]
Pellegrini: Arabismi. Pellegrini, Giovan Battista, Gli arabismi nelle lingue neolatine, Brescia, 1972.
Pellegrini-Eml. Pellegrini-Emlékkönyv, Scritti linguistici in onore di Giovan Battista Pellegrini. Bd. 1-2. Pisa 1983.
Pesti: Fab. Ezópus fabulái, melyeket magyar nyelvre fordított Pesti Gábor. A z 1536. évi kiadás hasonmása. Budapest, 1950.
Pesti: Nomenclatura Pesti Gábor: Nomenclatvra sex lingvarvm ... Wien(n), 1538.
Pesti: NTest. Nouum Teſtamentum ..., Gabriele Pannonio Peſthino Interprete. – Wÿ Teſtamen-tum magÿar nÿeluen. [Bécs], 1536. [Hasonmás kiadás:] Közzéteszi: Szilády Áron. Budapest, 1895.
PestiD. (Regélő) Pesti Divatlap, Pest, Garay János, 1842–1844; Pest, Erdélyi János, 1844–1848.
PestiH. Pesti Hírlap, Pest, Landerer Lajos, 1841–1849; Budapest, Légrády Testvérek Ny., 1878–1944.
PestiIzé Pesti Izé, Budapest, Glóbus K., 1946–1948.
PestmH. Pestmegyei Hirlap, Kecskemét, Somogyi János, 1892–1901.
Petőfi: ÖM. Petőfi Sándor összes művei. I–VII. Budapest, 1951–1964. [Kritikai kiadás.]
PetőfiTL. A Petőfi Társaság Lapja, Budapest, Weiszmann Testvérek, 1877–1878.
PetSz. Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete 1–4. Szerk.: J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre. Budapest, 1973–1987.
PFÉvk. A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve. [Évkönyv.] Pécs. 1956–1962.
Pfuhl Pfuhl, Chr. Tr.: Obersorbisches Wörterbuch. Fotomechanischer Neudruck. Bautzen, (1968). [Az eredeti 1866-ban, „Lausitzisch Wendisches Wörterbuch" címen jelent meg.]
PhilMűsz. Philosophiai műszótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társaság. Budán, 1834.
PHLex. A Pesti Hirlap lexikona. A–Z. Budapest, 1937.
PHNyr. A Pesti Hirlap Nyelvőre. Szerk.: Kosztolányi Dezső. [Budapest, 1932].
Pinguentini: DizTriest. Pinguentini, Gianni: Dizionario storico etimologico fraseologico del dialetto triestino. Trieste, 1954.
Pintér: MIp. Pintér Jenő: Magyar iparosok nyelvvédő könyve. Férfi-iparágak. Budapest, 1939.
Pirona: VocFriul. Pirona, Jacopo: Vocabolario friuliano . . . Pubblicato per cura del Dr. Giulio Andrea Pirona. Venezia, 1871.
PiryH. Régi magyar codexek. Piry hártya [1495 k.] Közzéteszi: Katona Lajos. Budapest, 1908 (Nytár. 15: 357–360.).
PKSz. A pesti tájszólás kis szótára. [Budapest], 1904 [1905].
Pleteršnik Pleteršnik, M.: Slovensko –nemški slovar. I–II. Ljubljana, 1894–1895.
Plósz: Choleráról Plósz Lajos: A Choleráról, A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára, Pest, 1866.
PNapló Pesti Napló, Pest, Császár Ferenc, 1850–1939.
PodmOkl. A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. I–II. Közzétette Lukinich Imre. Budapest, 1937., 1939. [Megjelent „A podmanini és aszódi báró Podmaniczky-család története" című mű IV. és V. köteteként.]
Pokorny: IndEtWb. Pokorny, Julius: Indogermanisches etymologisches Wörterbuch. I–. Bern, 1959 –.
PolitUjd. Politikai Ujdonságok, Pest, Landerer és Heckenast Gusztáv, 1855–1905.
PolytechnSz. Polytechnikai Szemle, Budapest, Fővárosi Ny., 1897–1912.
Poppe: VerglGramm. Poppe, Nikolaus: Vergleichende Grammatik der altaischen Sprachen. Teil 1. Vergleichende Lautlehre. Wiesbaden, 1960.
PozsK. Pozsonyi-kódex [1520]. Közzéteszi: Abaffy Csilla, Abaffy Erzsébet, Madas Edit. Budapest, 2004 (RMKód. 29.) [l. még: Nytár. 13: 105–130.]
ProtestEIL. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, Budapest, Székács József, 1842–1919.
ProtestSz. Protestáns Szemle, Budapest, M. Protestáns Irod. Társ., 1889–2004.
Pröhle Pröhle Vilmos: Baskír nyelvtanulmányok. III. Szójegyzék. Megjelent: KSz. 5: 228–271.
PRT. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. Szerk.: Erdélyi László, [később] Sörös Pongrác 1–5., 7–12. Budapest, 1902–1912. – 6/1–2. Budapest, 1916.
PS. H. Paasonens Ost-tscheremissisches Wörterbuch. Bearb. und hrsg. von Paavo Siro. Helsinki, 1948.
Pusztai Pusztai Ferenc kéziratos szótörténei gyűjteményéből.
Quaresima: VocAnSol. Quaresima, Enrico: Vocabolario anaunico e solandro. Venezia, [1963 után].
Qvigstad-Eml. Festskrift til rektor J. Qvigstad. 1853 4. april 1928. Oslo 1928 (Tromso Museums Skrifter 2).
Rabγ. Istorija prorokov Rabguzija. Közzéteszi: S. Je. Malov: Pamjatniki drevnetjurkskoj pis’mennosti. Teksty issledovanija. Moskva–Leningrad, 1951. 323–341.
Rácz-Eml. Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Sándor Géza Kozocsa und Krisztina Laczkó. Budapest, 1992.
Ráday: Iratai Ráday Pál iratai. I–II. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán, Esze Tamás, Maksay Ferenc, Pap László. Budapest, 1955., 1961. [Megjelent az Archivum Rákóczianum, II. Rákóczi Ferenc levéltára I. osztály XIII. és XIV. köteteként.]
Radl. Radloff, W.: Versuch eines Wörterbuches der Türk-Dialecte. I–IV. Caнктпетербургъ, 1893–1911. [Fotomechanikai kiadásai: 's-Gravenhage, 1960. – Moszkva, é.п.]
Radnóti: ÖV. Radnóti Miklós, Összes versei és műfordításai, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1974.
Radó: IdSz. Radó Antal: Idegen szavak szótára. Budapest, [1904]. – 8. kiadás: 1929.
Radvánszky: Csal. báró Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században 1–3. Budapest, 1879–1896.
Radvánszky: Szak. Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek [1600 k.] 1. Budapest, 1893.
Radvánszky: Udvt. Radvánszky Béla: Házi történelmünk emlékei. I. osztály. Udvartartás és számadáskönyvek. I. kötet. Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Budapest, 1888.
Radványi: Ipolyszalk. Radványi Kálmán: Ipolyszalkai nyelvjárás. Budapest, 1910.
Rah. Русско–уйгурский словарь. Под ред. Т. Р. Рахимова. Москва, 1956.
Rajzolatok Rajzolatok a' társas élet és divatvilágból. Szerkeszti 's nemzeti–képtárral kiadja Munkácsy János. I–V. Pesten, [majd] Budán. 1835–1839.
RákFLev. II. Rákóczi Ferenc levéltára. – Archívum Rákóczianum 1–14. Budapest, 1873–1961.
Rapaics: MagyVir. Rapaics Raymund: A magyarság virágai. A virágkultusz története. Budapest, 1932.
Rapaics: MBiolTört. Rapaics Rajmund: A magyar biológia története. Budapest, 1953.
Rapaics: MGyüm. Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs. Budapest, 1940.
Räsänen: TEW. Räsänen, Martti: Versuch eines etymologischen Wörterbuchs der Türksprachen. Helsinki 1969 (Lexica Societatis Fenno-Ugricae 17/1).
Ráth: MűszótTörv. Ráth György: Német-magyar és magyar-német műszótára az új törvényhozásnak. I–II. Pest, 1853–1854.
Raun-Eml. Studies in Finno-Ugric linguistics. In Honor of Alo Raun. Szerk.: Sinor Denis. Bloomington, 1977 (Indiana University Uralic and Altaic Series 131).
Rédei: PermjW. Rédei Károly: Permjakisches Wörterverzeichnis aus dem Jahre 1833 auf Grund der Aufzeichnungen F. A. Wolegows. Budapest, 1968.
Rédei-Eml. Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára, ELTE BTK Finnugor Tanszék-MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 1992.
RefFőiskTAkadGimn. Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, Ref. főisk. ny., 1872–1901.
RefGimnKecskemét Református Gimnázium, Kecskemét, Sziládi ny., 1884–1921.
Reform Reform. [Hetilap.] Budapest. 1 (1988)–14 (2006).
Regélő Regélő (Pesti Divatlap), Pest, Trattner Károlyi Ny., 1833–1841; Pest, Garay János, 1842–1844. – lásd még: Pesti Divatlap.
ReggeliH. Reggeli hírlap, szerk.: Dévényi Miklós, Miskolc, Szelényi Ny.rt., 1918-1935.
Reischl: Munkáskérdés Reischl Károly Vilmos, Munkáskérdés és socializmus, Budapest, 1876.
Rejtő: Contr. Rejtő Ilona: Contributions à l’étude des mots français hongrois. [Kézirat. Letétben az MTA Nyelvtudományi Intézetében, Budapesten].
Religio Religio és nevelés, Budapest, Szaniszló Ferenc, 1841–1849; Budapest, Dudek János, 1906–1930.
Rell: LatSz. Rell Lajos: Latin szók a magyar népnyelvben. Kolozsvárt, 1898.
Repülés Repülés, a sportrepülés, a modellezés és a légiközlekedés képes folyóirata, Országos Magyar Repülő Egyesület (OMRE), Budapest, 1950–1964.
RÉtH. Revue des Études Hongroises et Finno-ougriennes, [később] Revue des Études Hongroises. [Folyóirat.] Paris. 1 (1923)–20 (1942).
RÉtSl. Revue des Études Slaves. [Folyóirat.] Paris. 1 (1921)–.
Révai: ElGr. Elaboratior Grammatica Hungarica . . . Stvdio, et opera Joannis Nicolai Révai. I–II. Pestini, 1806. III. . . . edidit Sigismvndvs Simonyi. Budapestini, 1908.
RévaiKLex. Révai kétkötetes lexikona 1–2. Főszerk.: Juhász Vilmos. (Budapest, 1947–1948).
RévaiLex. Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája 1–21. Budapest, 1911–1935.
Révész: TechnSz. Révész Samu: Technikus szótár. I. Magyar–német rész. Budapest, 1926.
Révész: VasutiSz. Vasúti szótár. Szerk. Révész Sámuel. Két kötetben három rész. [1.] Német–magyar–franczia rész. [2.] Magyar–német–franczia és franczia rész. Budapest, 1885-1886.
Ricci: VocTrent. Ricci, Vittore: Vocabolario trentino-italiano. Trento, 1904.
RJaSl. Русско–якутский словарь. Составили H. Н. Павлов и И. Н. Попов. Якутск, 1948–1949.
RKBSl. Русско–карачаево-балкарский словарь. Под ред. X. И. Суюнчева и И. X. Урусбиева. Москва, 1965.
RKSl. Русско–киргизский словарь. – Орусча–кыргызча сездук. Под. ред. К. Юдахина. Москва, 1944.
RMKód. Régi Magyar Kódexek. [Sorozat.] Budapest. 1 (1985)–.
RMKT. Régi magyar költők tára 1–8. Közzéteszi: Szilády Áron, [8. kötet:] Dézsi Lajos. Budapest, 1877–1930.
RMKT.I.2. Középkori magyar verseink. Szerk. Horváth Cyrill. Budapest, 1921. [Régi magyar költők tára. I. 2., teljesen átdolgozott kiadás.]
RMKT.XVII. Régi magyar költők tára. XVII. század. Szerk. Klaniczay Tibor és Stoll Béla. I –III. Budapest, 1959., 1962., 1961.
RMKtár. Régi Magyar Könyvtár. [Sorozat.] Szerk.: Heinrich Gusztáv, [később] Császár Elemér. Budapest. 1 (1897)–41 (1937).
RMNy. Régi magyar nyelvemlékek 1–4. Szerk.: Döbrentei Gábor. Budán, 1838–1846. – 5. Szerk.: Toldy Ferencz. Budapest, 1888.
Romemlékek Romemlékek, Beöthy László (szerk.), 1851.
Rónai Horváth: ZrínyiHadt. Rónai Horváth Jenő, Gróf Zrínyi Miklós hadtudományi munkái, Budapest, 1891.
Róna-Tas–Berta: WOT. Róna-Tas András–Berta Árpád: West Old Turkic. Turkic loanwords in Hungarian 1–2. Wiesbaden, 2011 (Turcologica 84).
Rosa: VocBresci. Rosa, G.: Vocabolario bresciano-italiano. Brescia, 1877.
Rosamani: VocGiul. Rosamani, Enrico: Vocabolario giuliano . . . Bologna, 1958.
ROSI. Абаев, В. И.: Русско–осетинский словарь. С приложением грамматического очерка осетинского языка. Москва, 1950.
Ross: Etym. Ross, Alan, S. С.: Etymology with especial reference to English. (2. impr. London, 1962.).
RTár. Rákóczi tár, szerk.: Thaly Kálmán, 1-2. kötet, Pest, 1872.
RTolvSz. A tolvajnyelv szótára. Budapest, 1911. (Kiadja a Budapesti Államrendőrség Főkapitányságának bűnügyi osztálya. Budapest, 1911 (Melléklet az „Államrendőrség" 44-ik rendkívüli számához.).
RTSl. Русча–татарча сузлек. – Русско-татарский словарь. 1–4. Казан, 1955–1959.
RTuvSl. Русско–тувинский словарь. Под ред. А. А. Пальмбаха. Москва, 1953.
Rudnyc'kyj: EtDictUkr. Rudnyc'kyj, J. B.: An etymological dictionary of the Ukrainian language. 1–. Winnipeg, 1962–.
Rumy: MonHung. Rumy Károly György: Monumenta Hungarica, az az magyar emlékezetes irások 3., Pest, 1817.
RUSl. Русско–уйгурский словарь. Под ред. Ю. Цунвазо и А. Шамиевой. (Алма-Ата), 1955.
RUzbSl. Русско–узбекский словарь. Под ред. Р. Абдурахманова. Москва, 1954.
Ruzsiczky: KazTájsz. Ruzsiczky Éva: Irodalmi nyelvi szókincsünk a nyelvújítás korában. Kazinczy tájszóhasználata alapján. Budapest, 1963.
Saád: TüzérsSz. Saád Ferenc: A magyar tüzérségi szavak története. Pécs, 1936.
SadAitz. Sadnik, L.–Aitzetmüller, R.: Handwörterbuch zu den altkirchenslavischen Texten. ' S-Gravenhage–Heidelberg, 1955.
Sadnik–Aitzetmüller: VerglWb. Sadnik, Linda–Aitzetmüller, Rudolf: Vergleichendes Wörterbuch der slavischen Sprachen. I–. Wiesbaden, 1963–. [Füzetekben.]
Sajnovics: Dem. Joannis Sajnovics: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae, 1770. [Fakszimile kiadás: Bloomington, (1968).]
Salamon: Buda-Pest Salamon Ferenc: Buda-Pest története I. Buda-Pest az ó-korban, Budapest, 1878 .
Sáms. (Kákonyi Péter): Egy szep historia, az nagy eroͤs Samsonról, ... Coloſuárat, 1579.
Sanders: DtWb. Sanders, Daniel: Wörterbuch der deutschen Sprache. I–II/l –2. Leipzig, 1860–1865.
Sanders: Fremdwb. Sanders, Daniel: Fremdwörterbuch. 2. Aufl. I–II. Leipzig, 1891.
SándK. Sándor-kódex. XVI. század első negyede [1518 k.] Közzéteszi: Pusztai István. Budapest, 1987 (RMKód. 3.) [l. még: Nytár. 2: 215–238.]
Sándor I.: Toldalék Sándor István: Toldalék a’ magyar–deák szókönyvhez ... Bétsben, 1808.
Sándor K.: IdSz. Idegen szavak marxista magyarázatokkal. Szerk.: Sándor Kálmán. Budapest, 1948.
Šanskij: EtSl. Шанский, H. M.: Этимологический словарь русского языка. I–. Москва, 1963–.
Šanskij–Ivanov–Šanskaja: KrES. Шанский, H. M.–Иванов, В. В.–Шанская, Т. В.: Краткий этимологический словарь русского языка. Пособие для учителя. Москва, 1961.
SárospatakiF. Sárospataki Füzetek, Sárospatak, Hegedűs László, Szeremley Gábor, 1857–.
Sas Sas. Vegyes tárgyu iratok az olvasni és tudni méltó minden ágaiból, Pest, Wigand Otto, 1831–1833.
Saur. Русско–казахский словарь. Под общ. ред. Н. Т. Сауранбаева. Москва, 1954.
Sauvageot: FrMSz. Sauvageot, Aurélien: Francia–magyar és magyar–francia nagy kéziszótár. 1: Francia–magyar. Budapest, (1932). – 2. kiadás: 1942.
Sauvageot: MFrSz. Sauvageot, Aurélien: Francia–magyar és magyar–francia nagy kéziszótár. 2: Magyar–francia. Budapest, (1937). – 2. kiadás: 1942.
Sauvageot-Eml. Mélanges offerts à Aurélien Sauvageot pour son soixante-quinzième anniversaire. Budapest, 1972.
Schatz: WbTirM. Schatz, Josef: Wörterbuch der Tiroler Mundarten. Für den Druck vorbereitet von Karl Finsterwalder. I –II. Innsbruck, 1955–1956.
Schlachter-Eml. Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. Wiesbaden, 1979 (Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 12).
SchlGl. Schlägli Glosszák [1430 k.] Kiadva: Szamota István: A schlägli magyar szójegyzék. Budapest, 1894. 91–96.
SchlSzj. Schlägli Szójegyzék [1405 k.] Kiadva: Szamota István: A schlägli magyar szójegyzék. Budapest, 1894.
Schmeller: BayerWb. Schmeller, J. Andreas: Bayerisches Wörterbuch. 2., mit Verfassers Nachträgen vermehrte Ausg., bearb. von G. Karl Frommann. I–II. München, 1872–1878.
Schneeweis: DtLwSkr. Schneeweis, Edmund: Die deutschen Lehnwörter im Serbokroatischen in kulturgeschichtlicher Sicht. Berlin, 1960.
Schullerus: SiebSWb. Siebenbürgisch-sächsisches Wörterbuch. Mit Benützung der Sammlungen Johann Wolffs hrsg. vom Ausschuß des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. Bearb. von Adolf Schullerus, [később még] Georg Keintzel, Friedrich Hofstädter. I –II. Strassburg, 1908 – 1912.
Schulz: DtFremdwb. Schulz, Hans-, Deutsches Fremdwörterbuch. 1. Bd. A–K. Strassburg, 1913. 2. Bd. L–P. Fortgeführt von Otto Basler. Berlin, 1942.
Schust. Schuster, Mauriz: Alt-Wienerisch. Ein Wörterbuch veraltender und veralteter Wiener Ausdrücke und Redensarten der letzten sieben Jahrzehnte. Wien, (1951).
Schuster-Šewc: HistEtymWb. Schuster-Šewc, H. 1978─1989. Historisch-etymologisches Wörterbuch der ober- und niedersorbischen Sprache. Lieferung 1.─24. und Registerband. Bautzen. Domowina.
SDD. Türkiyede halk ağzindan söz derleme dergisi. 1–6. Istanbul, [később] Ankara, 1939–1952.
Sebestyén: Névut. Sebestyén Árpád: A magyar nyelv névutórendszere. Budapest, 1965.
SebMódsz. Sebészeti módszerek – A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára, Dollinger Gyula (szerk.), 86., Budapest, 1901.
Séda: NövPapTört. Séda Ernő: A központi növendékpapság magyar egyházi iskolájának története, Budapest, 1874.
SermDom. Sermones Dominicales [1456 k., ill. 1470] 1–2. Közzéteszi: Szilády Áron. Budapest, 1910.
SFU. Sovjetskoje finno-ugrovedenije. (Советское финно-угроведение. Академия Наук Эстонской ССР.) [Folyóirat.] Tallinn. 1 (1965)–25 (1989). [Folytatása: LU.]
ShOxfEDiet. Onions, С. T.: The shorter Oxford English Dictionary on historical principles. Prepared by William Little, H. W. Fowler, J. Coulson. 3. edition. Revised with addenda. I –II. Oxford, (1956).
Sík: Cserk. Sík Sándor: A cserkészet. Budapest, 1930.
Simai: VSzót. Simai Kristóf: Vég tagokra szedetett Szó-Tár, melly a' magyar nyelvben elő-fordúló szavakat deákúi kifejezve, az A.B.C-nek szokott rendi szerént elő-adja. Első Rész. Budán, 1809. - Kiegészítés: Második Rész. Budán, 1810.
SimK. Simor-kódex. XVI. század eleje [1508 k.] Közzéteszi: Vekerdy Lilla. Budapest, 1988 (RMKód. 6.) [l. még: Nytár. 7: 83–88.]
Simonyi: Hat. Simonyi Zsigmond: A magyar határozók 1–2. Budapest, 1888–1892.
Simonyi: KMűsz. Középiskolai műszótár. Szerk.: Simonyi Zsigmond. Budapest, 1906.
Simonyi: Kötőszók Simonyi Zsigmond: A magyar kötőszók, egyúttal az összetett mondat elmélete 1–3. Budapest, 1881–1883.
Simonyi: MNyelv. Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv 1–2. Budapest, 1889. – 2. kiadás: 1905.
Simonyi–Balassa: NémMSz. Simonyi Zsigmond–Balassa József: Német és magyar szótár 1–2. Budapest, 1899–1902.
SJ. Sananjalka. Suomen Kielen Seuran vuosikirja. [Évkönyv.] Turku. 1 (1959)–.
SJS. SJS = Kurz, J. (ed.) 1966–1997. Slovník jazyka staroslověnského – Lexicon linguae palaeoslovenicae 1–4. Praha. Academia.
Škaljić: Turc. Škaljić, Abdulah: Turcizmi u narodnom govorni narodnoj književnosti Bosne i Hercegovine. I–II. Sarajevo, 1957. [Sokszorosítás.]
Škaljić: Turcizmi Škaljić, Abdulah: Turcizmi u srpskohrvatskom jeziku. Sarajevo, 1966.
Skeat: EtDict. Skeat, Walter W.: An etymological dictionary of the English language. New edition revised and enlarged. Оxford, (1963). [Az 1. kiadás 1879–1882-ben jelent meg.]
SKES. Suomen kielen etymologinen sanakirja. Autoren: Y. H. Toivonen, Erkki Itkonen, Aulis J. Joki, Reino Peltola 1–6. Helsinki, 1955–1978. – 7: Mutató. 1981 (Lexica Societatis Fenno-Ugricae 12).
Skok: Etim. Skok, Petar: Etimologijski rjecnik hrvatskoga ili srpskoga jezika. Bd. 1—4. Zagreb 1971–1974.
Sköld: OssLw. Sköld, Hannes: Die ossetischen Lehnwörter im Ungarischen. Lund–Leipzig (1925).
Slavica Slavica. Annales Instituti Philologiae Slavicae Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae. Debrecen. 1(1961)–.
Sławski: SłEt. Sławski, Franciszek: Słownik etymologiczny języka polskiego. I–V. (A–Ł). Kraków, 1952–1982.
SłJP. Słownik języka polskiego. (Redaktor naczelny Witold Doroszewski.) I–. Warszawa, 1958–.
SłPrasł. SłPrasł. = Sławski, F. (ed.) Słownik prasłowiański. Т. 1–8 (A–G). Wrocław–Warszawa–Kraków–Gdańsk. 1974–2001.
SlRJ. Словарь русского языка. I –IV. Москва, 1957–1961.
SlRLJ. Словарь современного русского литературного язика. I–XVII. Москва–Ленинград, 1950–1965.
SlSJ. Slovnik slovenského jazyka. I–. Bratislava, 1959–.
SlSJČ. Slovník spisovného jazyka českého. I–. Praha, I960–.
SłSS. Słownik starożytności słowiańskich. Encyklopedyczny zarys kultury Słowian od czasów najdawniejszych. I–. Wrocław–Warszawa–Kraków, 1961– .
Smičiklas: CD. Smičiklas, T.: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Diplomatički zbornik Kraljavine Hrvatske, Dalmacije i Slavonie. II-XV. Zagreb, 1904–1934.
Šmilauer: Vod. Šmilauer, VI.: Vodopis starého Slovenska. Praha a Bratislava, 1932.
SOF. Südostdeutsche Forschungen. [Folyóirat.] München. 1 (1936)–.
Sokféle Sokféle, Sándor István (1750-1815) (szerk.), Győrött, Streibig József betűivel, 1791–1808; Bécs, Márton József, 1832–1834.
SomogyiU. Somogyi Ujsag, Kaposvár, Magyar János, 1894–1909.
SoprSz. Soproni Szemle. [Folyóirat.] Sopron. 1 (1937)–.
SoprSzj. Soproni szójegyzék [1435 k.] Kiadva: Házi Jenő: A soproni magyar–latin szójegyzék (MNy 20: 150–157.).
SoprTört. Sopron vármegye története 1–2. Szerk.: Nagy Imre. Sopron, 1889–1891. – Mutató: 1922.
SpecSib. Specimina Sibrica. [folyóirat]. Quinqueecclesiae 1(1988)-(1990). -- Savariae 4(1992).
SportEncikl. A sport enciklopédiája, szerk.: Pálffy György, I–II., 1928.
SportH. Sporthírlap, Budapest, Nyomtatott Kellner Antal Könyvnyomdájában, 1910–1944.
Sportsz. Sportszótár, Спортивный словарь. Dictionnaire sportif. Sport Wörter buch. Sports dictionary. Budapest, 1952.,.
SportV. Sportvilág, Budapest, Pesti Lloyd, 1893–1914.
Sprach-Brockhaus Der Sprach-Brockhaus. Deutsches Bildwörterbuch für jedermann. 7., durchgesehene Aufl. Wiesbaden, 1956.
Srezn. Срезневский, И. И.: Материалы для словаря древне-русскаго языка. I–III. Санктпетербург,1893–1903. [Fotomechanikai másolat: Москва; 1958.]
SRH. Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum 1–2. Közzéteszi: Szentpétery Emericus [Imre]. Budapestini, 1937–1938.
SrSIK. Сравнительный словарь комизырянских диалектов. Сыктывкар, 1961.
SSA. Suomen sanojen alkupertä. Etymologinen sanakirja. 1. kötet-- Szerk.: Erkki Itkonen és Ulla-Maija Kulonen. Helsinki 1992--.
SSpJS. Slovník spisovného jazyka slovenského. Sostavili Anton Jánošík a Eugen Jóna. I (A – Južný). Turčiansky Svätý Martin, 1946–1949.
Stachowski: ChronTurc. Stachowski, Stanisław: Studia nad chronologie turcyzmów w języku serbsko-chorwackim. Kraków, 1967.
Stachowski: Suff. Stachowski, Stanisław: Przyrostki obcego pochodzenia w języku serbochorwackim. Kraków, 1961.
Stanislav: DejinySlJaz. Stanislav Ján: Dejiny slovenského jazyka. I–III. Bratislava, 1956–1958.
Stanislav: SlovJuh. Stanislav, Ján: Slovenský juh v stredoveku. I–II., III. [térképek]. Turčiansky Sv. Martin, (1948).
Staszewski: SłowGeogr. Staszewski, Józef: Słownik geograficzny. Pochodzenie i znaczenie nazw geograficznych. Wydanie drugie przejrzane i uzupełnione. Warszawa, 1959.
StCercLingv. Studii și Cercetări Lingvistice. [Folyóirat.] București. 1 (1950)–.
Steing. Steingass, F.: A comprehensive Persian–English dictionary. 2. impr. London, (1930). – 3. kiadás: 1947. [Az 1. kiadás 1892-ben jelent meg.]
Steinhauser Steinhauser, Walter: Slawisches im Wienerischen. Wien, 1962.
Steinitz: DEWO. Steinitz, Wolfgang: Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. 1–13. füzet. Berlin, 1966–1991.
Steinitz: FgrKons. Steinitz, Wolfgang: Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus. Uppsala, 1952. [Klny.: Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. SeriesВ. Linguistica: 1.]
Steinitz: FgrVok. Steinitz, Wolfgang: Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm, 1944. – 2. kiadás: Berlin, 1964 (FUSt. 4.).
Steinitz: OstjGramm. Steinitz, Wolfgang: Ostjakische Grammatik und Chrestomathie mit Wörterverzeichnis. 2., verbesserte Aufl. Leipzig, 1950.
Steinitz: OstjVd. Steinitz, Wolfgang: Ostjakische Volksdichtung und Erzählungen aus zwei Dialekten. 1. Tartu, 1939. 2. Stockholm, 1941.
Steinitz: OstjVok. Steinitz, Wolfgang: Geschichte des ostjakischen Vokalismus. Berlin, 1950.
Steinitz: WogVok. Steinitz, Wolfgang: Geschichte des wogulischen Vokalismus. Berlin, 1955.
StEtCr. Studia Etymologica Cracoviensia, Kraków, 1996–2015.
Stettner: Váltójog Váltójog. Sáfár Imre királyi oktató szerint. Fordította 's világosító jegyzetekkel bővítve és Magyarországra alkalmazva kiadta Stettner György. Pesten, 1832.
Storfer: DickSpr. Storfer, Adolf J.: Im Dickicht der Sprache. Wien–Leipzig–Prag, 1937.
Storfer: Wört. Storfer, A. J.: Wörter und ihre Schicksale. Berlin–Zürich, (1935).
Striedter-Temps: DLwSkr. Striedter-Temps, Hildegard: Deutsche Lehnwörter im Serbokroatischen. Wies-baden (–Berlin), 1958.
StSl. Studia Slavica. [Folyóirat.] Budapest. 1 (1955)–.
StTobl. Schweizerisches Idiotikon. Wörterbuch der schweizerdeutschen Sprache. Begonnen von Friedrich Staub und Ludwig Tobler. I–. Frauenfeld, 1881–.
StUA. Studia Uralo-Altaica. [Sorozat.] Szeged. 1 (1973)–.
StUASuppl. Studia Uralo-Altaica Supplementum. [A StUA. kiegészítő kötetei.] Szeged. 1 (1982–).
StUnBB. A Kolozsvári V. Babeş és Bolyai [J.] Egyetemek Közleményei, [később] Studia Universitatum Victor Babeş et [János] Bolyai, [később] Studia Universitatis Babeş–Bolyai. Series 4. Philologia. Kolozsvár, [később] Cluj. 1 (1956)–. (Ehhez a forráshoz a kötet évszámát is fel kell tüntetni!!!) (pl. StUnBB. 1958. 2: 456).
Suciu: DicTr. Suciu, Corneliu: Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania 1–2. [București, é. n.]
Sürgöny Sürgöny, Pest, Emich Gusztáv, 1860–1867.
Šwjela Šwjela, Bogumił: Dolnoserbsko–němski słownik. Budyšin, 1963. [Az 1. lenyomat 1961-ben jelent meg.]
SWO. Słownik wyrazów obcych. 17.000 wyrazów. Wydanie trzecie. (Warszawa, 1958.).
Sychta Sychta, Bemard: Słownik gwar kaszubskich na tie kultury ludowej. I–. Wrocław–Warszawa–Kraków, 1967–.
Sylvester: Grammatica Sylvester János, Grammatica Hungarolatina, Sárvár, 1539.
Sylvester: ÚT. Sylvester János: Új Testamentum. Újsziget, 1541. [Hasonmás kiadás.] Kiadja: Varjas Béla. Budapest, 1960 (BiblHungAnt. 1.).
SyntUr. Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. 15–18. Juli 1969 in Reinhausen bei Göttingen. Szerk.: Wolfgang Schlachter. Göttingen, 1970.
Sz. Kiss: MonogrVázl. Sz. Kiss Károly: Monografiai vázlatok a barsi református esperesség multja s jelenéből, Pápa, 1839.
SzabadalmiÚ. Szabadalmi Újság, Budapest, Franklin Társulat, 1903–1918.
SzabIfj. Szabad Ifjúság, Budapest, MINSZ, 1950–1956.
SzabMagy. Szabad Magyarság, México, Hungría Libre de México, 1942–1946; New York (N.Y.), The Magyar Publishing Co., 1956–1962.
SzabN. Szabad Nép, Győr, Magyar Kommunista Párt, 1945–1946.
Szabó D.: Nyeml. Szabó Dénes: A magyar nyelvemlékek. 2., bővített kiadás. Budapest, 1959.
Szabó K.: RMK. Szabó Károly: Régi magyar könyvtár 1., 2., 3/1–2. Budapest, 1879–1898.
Szabó T. A.: Kalotaszeg Szabó T. Attila: Kalotaszeg helynevei. I. Adatok. Kolozsvár, 1942.
Szabó T. A.–Gergely: Borsavölgy A kolozsmegyei Borsavölgy helynevei. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Szabó T. Attila [és] Gergely Béla. Kolozsvár, 1945.
Szabó T. A.: Tallózás Szabó T. Attila: Tallózás a múltban, Bukarest, 1985.
Szabó–Gálffy–Márton: HuszonötLap Huszonöt lap „Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképé”-ből. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Szabó T. Attila, Gálffy Mózes, Márton Gyula. Kolozsvár, 1944.
SzabSzáj. Szabad száj, fel.szerk.: Király Dezső, Budapest, [s.n.], 1946–1951.
SzabV. Szabács Viadala [1476 k.] Kiadva: Imre Samu: A Szabács Viadala. Budapest, 1958 (NyelvTan. 4.).
Szalárdi: Krón. Szalárdi János Siralmas magyar krónikája kilencz könyvei. (1662.) Kéziratok után szerkeszté b. Kemény Zsigmond. Pest, 1853.
Szalay: ErdPorta Erdély és a Porta. 1567–1578. Közli Szalay László. Pest, 1862. [Megjelent „A magyar történelem-hez" című mű I. köteteként.]
SzalkGl. Szalkai László magyar glosszái 1490-ből. Kiadja: Szamota István (NyK 25: 452–459.).
SzapolyaiOkl. A Szapolyai család oklevéltára, Levelek és oklevelek (1458–1526), Közreadja: Neumann Tibor, Magyar Történelmi Emlékek, Okmánytárak, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Busapest, 2012.
Szathmári: RNyelvt. Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Budapest, 1968.
Századok Századok. [Folyóirat.] Pest, [később] Budapest. 1 (1867)–.
Századunk Századunk, Pozsony, Schmid Antal, 1838–1845.
SzbhvMSz. Szerbhorvát–magyar szótár. Srpskohrvatsko–mađarski rečnik. Főszerk. Kovács Kálmán. I–. Újvidék, 1968–.
SzDal. Szentsei-daloskönyv. Kiadja: Buda János. Budapest, 1943 (Régi Magyar Verseskönyvek 1.). – [Hasonmás kiadás:] Szentsei György (XVII–XVIII. sz.) daloskönyve 1–2. Budapest, 1977 (Bibliotheca historica).
Széchenyi I.: Hitel gróf Széchenyi István: Hitel. Pesten, 1830.
SzéchGyLev. gróf Széchényi György levelei báró Ebergényi Lászlóhoz. 1697–1724. I–II. Budapest, 1929.
Szécsi: ÚjMSzav. Szécsi Ferenc: Új magyar szavak szótára. [Budapest, 1941.]
SzegediH. Szegedi Híradó, Szeged, Burger Zs., 1859–1925.
SzegediN. Szegedi Napló, Szeged, Endrényi Lajos és Társa, 1878–1944.
SzegFüz. Szegedi Füzetek. [Folyóirat.] Szeged. 1 (1934)–3 (1936).
SzegPedFőiskÉvk. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve. Szeged. 1956—1962. [Folytatása: SzegTanFőiskKözl.]
Székely I.: Calendarivm Székely István: Calendarivm magiar nielwen. [Krakkó, 1540–1550].
Székely I.: Krón. Székely István: Krónika ez világnak jeles dolgairól. Krakkó 1559. [Hasonmás kiadás.] Közzéteszi: Gerézdi Rabán. Budapest, 1960 (BiblHungAnt. 3.). (Összehangolandó a Szék: Krón.-nal!).
SzékelyN. Székely Nép, Sepsiszentgyörgy, Jókai-ny., 1906–1944.
SzékelyNemz. Székely Nemzet, Sepsiszentgyörgy, Jókai-ny. Rt., 1882–1906.
SzékK. Székelyudvarhelyi kódex [1526–1528]. Közzéteszi: N. Abaffy Csilla. Budapest, 1993 (RMKód. 15.) [l. még: Nytár. 15: 1–108.]
SzékOkl. Székely oklevéltár. Közzéteszi: Szabó Károly, Szádeczky Lajos 1–7. Kolozsvár, 1872–1898. – 8. Közzéteszi: Barabás Samu. Budapest, 1934.
Szemere: Munkái Szemerei Szemere Pál munkái. Születése százados emlékünnepének alkalmából közrebocsátja a Kisfaludy-Társaság. Szerk. Szvorényi József. I-III. Budapest, 1890.
Szenczi Molnár: Dict. Szenczi Molnár Albert: Dictionarivm Latinovngaricvm. [2. rész:] Dictionarivm Vngaricolatinvm. Nürnberg, 1604. – 2. kiadás: Hanau, 1611. – 3. kiadás: Heidelberg, 1621.
Szentpétery: KritJ. Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 1–2/1. Budapest, 1923–1943. – 2/2–3. Szerk.: Borsa Iván. 1961.
Szentpétery: SztIstván Szentpétery Imre: Szent István király pécsváradi és pécsi alapítólevele. Függelék: a Veszprémi Alapítólevél 1257-iki átirata. Székfoglaló. Budapest, 1918.
Szeőke: BánySz. Szeőke Imre, Bányászati szótár, A bányászatban és bányajogban előforduló szakkifejezések magyarázó jegyzéke, függelékül a bányászati tájszótárral, Budapest, 1903.
SzépirodFigy. Szépirodalmi Figyelő, Pest, Heckenast Gusztáv, 1860–1862.
SzFÉvk. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve. [Évkönyv.] Szeged. 1956–1962. [Folytatása: SzKözl.]
SzfvV. Székesfehérvár és Vidéke, Székesfehérvár, Számmer Imre Könyvnyomdája, 1874–1914.
Szikszai Fabricius: LatMSzj. Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar szójegyzéke 1590-ből. Közzéteszi: Melich János. Budapest, 1906.
Szilády: TemGl. Szilády Áron: Temesvári Pelbárt élete és munkái. Budapest, 1880.
Szily: Adal. Szily Kálmán: Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez. Budapest, 1898.
Szily: NyÚSz. Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. A kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével 1–2. Budapest, 1902–1908.
Szily-Eml. Emlék Szily Kálmánnak … nyolczvanadik születésenapja alkalmából. Budapest, 1918.
SzínháziÉ. Színházi Élet, Budapest, Phöbus-könyvnyomda, 1912–1938.
SzinháziL. Szinházi Látcső, Pest, Emich Gusztáv Ny., 1863–1864.
Szinnyei: Mir. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I–XIV. Budapest, 1891–1914.
Szinnyei: NyH. Szinnyei József: Magyar nyelvhasonlítás. Budapest, 1896--1927. 1--7. kiadás.
Szinnyei-Eml. Festgabe Josef Szinnyei zum 70. Geburtstag. Hrsg. vom Ungarischen Institut an der Universität Berlin. Berlin – Leipzig, 1927.
Szirmai: Magyarázat Magyarázattya azon szóknak, mellyek a' magyar országi polgári, 's törvényes dolgokban elő-fordúlnak némelly rövidebb formákkal. Megmagyarázta szirmai Szirmai Antal. Cassoviae, 1806.
Szirmay: TolvSz. Szirmay István: A magyar tolvajnyelv szótára. Budapest, (1924).
SzKözl. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleménye(i). [Sorozat.] Szeged. 1 (1965)–. [Korábban: SzFÉvk.]
SzlavSz. Penavin Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótár 1–3. Újvidék, (1967–) 1978.
Szlemenics: KTPMT. Szlemenics Pál: Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény 1., Pozsony, 1823.
SzocVas. Szocialista vasútért, a KPM Vasúti Főosztálya és a Vasutas Szakszervezet lapja, Budapest, Vasutas Szakszerv., 1951–1956.
Szokolay Hártó: KecskTörtIsm. Szokolay Hártó János, Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése, Kecskemét, 1846.
SzovjIrodBibl. A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1944-ig. Szerk. Kozocsa Sándor és Radó György. Budapest, 1956.
Szőkefalvi Nagy: KémEl. Szőkefalvi Nagy Zoltán: A kémiai elemek és néhány fontos vegyület elnevezései (1745–1872). Budapest, 1968 (Magyar Vegyészeti Múzeum közleményei).
SzT. Erdélyi magyar szótörténeti tár 1–14. Szerk.: Szabó T. Attila (később: Vámszer Márta, Kósa Ferenc, Fazakas Emese). Bukarest (–Budapest–Kolozsvár), 1975–2014.
Sztálin: Leninizmus Joszif V. Sztálin: A leninizmus kérdései, ???.
Sztárai: ComLep. Sztárai Mihály: Comoedia lepidissima de sacerdotio … Az igaz papsagnac tikoͤre … [Óvár, 1559].
Sztárai: ComMatr. [Sztárai Mihály: Comoedia de matrimonio sacerdotum]. (Cracoba [ɔ: Kolozsvár], 1550).
SztárOkl. A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára 1–2. Közzéteszi: Nagy Gyula. Budapest, 1887–1889.
Sztlstván-Eml. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. Serédi Jusztinián. I–III. Budapest, 1938.
Szűcs S.: Sárrét Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa. Budapest, [1935 k.]
SzZsolt. Soltar koͤnuͤ Székel’ Eſtuantul magiar nielre fordítatott … (Krackoba, 1548).
T. I. Itkonen: WbKKlp. Itkonen, T. I.: Koltan- ja Kuolanlapin sanakirja. Wörterbuch des Kolta- und Kolalappischen. I–II. Helsinki, 1958.
TA. A tihanyi apátság alapítólevele. 1055. Kiadva: ÓMOlv. 18–25.
Tagányi: ErdOkl. Magyar erdészeti oklevéltár. Szerk. és történeti bevezetéssel ellátta Tagányi Károly. I–III. Budapest, 1896.
Takács: Dohányt. Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest, 1964.
Takáts: Rajzok Takáts Sándor: Rajzok a török világból 1–3. Budapest, 1915–1917.
Tamás L.: Róm. Tamás, Lajos: Rómaiak, románok és oláhok Dácia Trajánában, Budapest, 1935.
Tamás L.: UElR. Tamás Lajos: Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente im Rumänischen (Unter Berücksichtigung der Mundartwörter). Budapest, 1966.
TanEgyMNyTárs. Tanulmányok az Egyetemi Magyar Nyelvtani Társaság köréből. Kiadja Simonyi Zsigmond. 1/1 – 3. Budapest, 1880–1881.
TanMJ. Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről (Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára). Szerk.: Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Budapest, 1981.
Tarján: Vasércb. Tarján Jenő: A vasércbányászat szaknyelvének szókincse Rudabányán. Budapest, 1939.
Tarr: Kocsi Tarr László: A kocsi története. Budapest, 1968.
Társalkodó Társalkodó, Pest, Helmeczy Mihály, 1832–1848.
TatRSl. Татарско–русский словарь. Москва 1966.
TDAYB. Türk Dili Araştırmaları Yıllığı. Belleten. Sorozat. Ankara. 1953–. (T. D. K. Yayınlarından.).
TDK. Türk Dil Kurumu. [Sorozat.] Istanbul, [később] Ankara. 1 (1932)–.
TechnLex. Technikai lexikon 1–2. Szerk. Lósy-Schmidt Ede, Barát Béla, Budapest, 1928.
TechnVívm. Hollós József–Pfeifer Ignác (szerk.), A technika vívmányai az utolsó száz évben – A műveltség könyvtára, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1905.
Tefs. Borovkov, A. K.: Leksika sredneaziatskogo tefsira XII–XIII vv. Moskva, 1963. (Боровков, А. К.: Лексика среднеазиатского тефсира XII–XIII вв. Москва).
TelK. Régi magyar codexek: Teleki codex [1531]. Közzéteszi: Volf György. Budapest, 1884 (Nytár. 12: 275–403.).
TelLev. Teleki Mihály levelezése 1–7. Közzéteszi: Gergely Samu. Budapest, 1905–1916.
TelOkl. A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Teleki Mihály levelezése. Szerk. Gergely Sámuel. I–VII. Budapest, 1905–1916.
Temesi: Névm. Temesi Mihály: A magyar névmások története. Részletek egy nagyobb tanulmány két fejezetéből. Pécs, 1937.
TemGl. Temesvári-glosszák [1500 k.] Kiadva: Szilády Áron: Temesvári Pelbárt élete és munkái. Budapest, 1880. 67–73.
Ter. Терешкин, H. И.: Очерки диалектов хантыйского языка. I. Ваховский диалект. Москва–Ленинград, 1961. [A szójegyzék: 126–201.]
Terényi: IdSz. Idegen szavak szótára. [Szerk.: Terényi István]. [Kiadó] Szikra. Budapest, 1951. – [2. lenyomat:] 1952. [3. lenyomat:] 1953.
Természet Természet, Pest, Berecz Antal, 1868–1878.
TermtudFüz. Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye, Temesvár, Délmagyarországi Természettudományi Társulat, 1877–1917.
TermtudKözl. Természettudományi Közlöny, Pest, K. M. Természettudományi Társulat, 1869–1944.
TESz. A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára 1–3. Főszerk.: Benkő Loránd. Szerk.: Kiss Lajos, Kubínyi László, Papp László. Budapest, 1967–1976. – 4: Mutató. 1984.
Teuth. Teuthonista. Zeitschrift für deutsche Dialektforschung und Sprachgeschichte. [Későbbi címváltozat] Zeitschrift für Mundartforschung. Folyóirat. Bonn – Leipzig, [később] Halle/Saale. 1(1924-1925) –XVII(1941).
Thaly: Adal. Thaly Kálmán, Adalélok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez, I–II., Pest, 1872.
Thaly: RT. Rákóczi tár. Szerk. Thaly Kálmán. I–II. Pest, 1866–1868.
Thaly: VÉ. Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok. XVI-ik, XVII-ik és XVIII-ik századbeli eredeti kéziratokból és régi szétszórt nyomtatványokból egy begyűjtés jegyzetekkel ellátta Thaly Kálmán. I-II. Pest, 1864.
Thanhoffer: Mikroskop Thanhoffer Lajos: A mikroskop és alkalmazása. Az általános szövettani technika vezérfonala, Budapest, 1880.
TheolSz. Theológiai Szemle. [Folyóirat.] Budapest. Új sorozat. 1 (1958)–.
Thewrewk: MagySzülNapj. Thewrewk József: Magyarok születésnapjai, Pozsony, 1844.
ThewrK. Thewrewk-kódex [1531]. Közzéteszi: Balázs Judit és Uhl Gabriella. Budapest, 1995 (RMkód. 18.) [l. még: Nytár. 2: 265–355.]
Thomas: FrNyelvm. Thomas János, Nouvelle grammaire françoise et hongroise nommée: Le sincère maitre de langue. Az az: uj franczia és magyar grammatica, a melly igazi nyelv mesternek neveztetik. I–II., Soprony, 1763.
ThurzóLev. Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez czobor-szent-mihályi Czobor Erzsébethez. I. 1590–1600. II. 1601–1616. Budapest, 1876.
TihK. Tihanyi-kódex [1532]. Közzéteszi: Kovács Zsuzsa. Budapest 2007 (RMKód. 31.) [l. még: Nytár. 1–174.]
Tinódi: Cronica Tinódi Sebestyén: Cronica. Kolozsvár [1540/–1554–1555] 1554. [Hasonmás kiadás.] Közzéteszi: Varjas Béla. Budapest, 1959 (BiblHungAnt 2.).
TMa. Le Coq, A. von: Türkische Manichaica aus Chotscho. I–III. Berlin, 1911–1922.
TNyt. A magyar nyelv történeti nyelvtana. Szerk.: Benkő Loránd. I. k. Budapest 1991. – 2/1. k. Budapest 1992. – 2/2 k. Budapest 1995.
Toldy G.: Varázsrontó [Toldy Géza:] Varázsrontó. Kalandozás a vendégszavaink … világában. Budapest, 1909.
Tolnai: MagySz. Magyarító szótár a szükségtelen idegen szavak elkerülésére. Szerk.: Tolnai Vilmos. Budapest, 1900. – 2. kiadás: 1928.
Tolnai: Nyelvújítás Tolnai Vilmos: A nyelvújítás. Budapest, 1929.
TolnaiLex. Tolnai új világlexikona. I–XX. Budapest, 1926–1933.
TolnamegyeiU. Tolnamegyei Ujság, Szekszárd, 1919–1944.
Tompa J.: MűvArch. Tompa József: A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv. Budapest, 1972.
Tompa M.: Versei Tompa Mihály versei, 1–2., Pest, 1858.
Torma J.: Mándoky Torma József: Bérem bélő, Íkem égő... – Mándoky Kongur István emlékére. Karcag, 1999.
Tóth B.: Szájr. Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Budapest, 1895.
Tóth F.: Liturgika Tóth Ferenc: Liturgika ... A lelki pásztori theologiának III. darabja. Győr, 1810.
Tóth I.: MDivatsz. Tóth Ilona: Német eredetű magyar divatszók. Budapest, 1939.
TörtSz. Történeti szemle folyóirat Budapest 1(1912)–15(1930).
TörtTár Magyar Történelmi Tár. [Sorozat.] Pesten, [később] Budapest. 1 (1855) – 28 (1934). – Történelmi Tár. [Folyóirat.] Budapest. 1878–1899. Új folyam. 1 (1900) – 12 (1911).
TörtTárÚF. Történelmi Tár. [Folyóirat.] Budapest. Új folyam. 1 (1900)–12 (1911).
TörvTudMűsz. Törvény tudományi műszótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társaság. Budán, 1843.
Trauschenfels: DFund. Trauschenfels, Eugen v.: Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. (Neue Folge.) Kronstadt, 1860.
TRSl. Татарско-русский словарь. – Татарча-русча сузлек. (Составители: Р. Газизов, H. Исэнбэт, Г. Ишмухаметов). Казан, 1950.
Trubačev: DomŽiv. Трубачев, О. Н.: Происхождение названий домашних животных в славянских языках. (Этимологические исследования.) Москва, 1960.
Trubačev: RemTerm. Трубачев, О. Н.: Ремесленная терминология в славянских языках (этимология и опыт групповой реконструкции). Москва, 1966.
Trubačev: SITermRod. Трубачев, О. Н.: История славянских терминов родства и некоторых древнейших терминов общественного строя. Москва, 1959.
TrübnersDtWb. Trübners Deutsches Wörterbuch. Im Auftrag der Arbeitsgemeinschaft für deutsche Wortforschung hrsg. von Alfred Götze, [később] Walther Mitzka. I–VIII. Berlin, 1939–1957.
Tsz. Magyar Tájszótár. Kiadta a’ Magyar Tudós Társaság. Budán, 1838.
TTS. XIII. asırdan günümüze kadar kitaplardan toplanmış tanıklariyle tarama sözlüğü. I–. Istanbul–Ankara, 1943–.
TTT. Bang, W.-Gabain A. von, [később még] Rachmati, G. R., [majd csak] Gabain, A. von, [majd] Gabain, A. von – Winter, W. [stb.]: Türkische Turfantexte. 1 –. Berlin, 1929–.
TudGyűjt. Tudományos Gyűjtemény. Folyóirat. Pesten. 1817–1841.
Tudtár Tudománytár. [Folyóirat.] Buda. 1 (1834) – 36 (1844).
TudtárLit. Tudománytár: Literatura, Budán, A Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1837–1844.
Turul Turul. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye. Folyóirat. Budapest. 1(1883) – LXIV(1950).
Tzs. Magyar és német zsebszótár 1–2. Közrebocsátá ’a Magyar Tudós Társaság. Budán, 1835–1838.
UBurg. Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. Unter Benützung der Vorarbeiten von W. Goldinger, E. Zöllner und R. Neck bearbeitet von Hans Wagner, [később] und Irmtraut Lindeck-Pozza. I –. Graz–Köln, 1955 –.
UEW. Uralisches etymologisches Wörterbuch 1–2. Szerk.: Rédei Károly. Budapest, 1986–1988. – 3: Mutató. 1991.
Uig. Müller, F. W. K.: Uigurica. I–IV. (IV. hrsg. von A. von Gabain.) Berlin, 1908–1931.
ÚILex. Új Idők Lexikona 1–24. Budapest, 1936–1942.
UjElőre Uj Előre, New York (N.Y.) ; Cleveland (O.) ; Chicago (Ill.) : S. B. S. Publishing Company, 1921–1937.
UjIdők Új Idők. Folyóirat. Budapest, 1(1895) – 55(1949).
ÚjÍrás Új Írás, Budapest, Lapkiadó, 1961–1991.
ÚjIdőkRecept. Az Uj Idők receptkönyve. Összeállította, az Uj Idők szerkeszősége. Budapest, 1934.
UjMagyars. Uj Magyarság, Budapest, Milotay István, 1934–1945.
ÚjMagyMuz. Új Magyar Muzeum, Pest, [Magyar Tudományos Akadémia], Emich Gusztáv, 1850–1860.
UjMárc. Új Március A kommunisták magyarországi pártjának hivatalos lapja.Szerk. Caroline Zinner, Bécs, 1(1925)–1933.
Ujság Ujság, Budapest, Az Újság Rt., 1903–1925; Budapest, Az Újság Rt., 1925–1944.
ÚMLex. Új magyar lexikon 1–6. Budapest, (1959–1962).
ÚMSzav. Szécsi Ferenc: Új magyar szavak szótára. [Budapest, 1941].
ÚMTsz. Új magyar tájszótár 1–5. Főszerk.: B. Lőrinczy Éva. Budapest, 1979–2010.
Ungarelli: VocBol. Ungarelli, Gaspare: Vocabolario del dialetto bolognese. Bologna, [1901].
Unger: SteirWsch. Unger, Theodor: Steirischer Wortschatz als Ergänzung zu Schmellers Bayerischem Wörterbuch. Wiesbaden, (1968). (Unveränderter Neudruck der Ausgabe von 1903.).
UngJb. Ungarische Jahrbücher. [Folyóirat.] Berlin–Leipzig. 1 (1921) – 23 (1943). [Folytatás: UAltJb.]
UngKh. Unger, Theodor–Khull, Ferdinand: Steirisches Wortschatz als Ergänzung zu Schmellers Bayerischem Wörterbuch. Graz, 1903.
Uotila: SyrjChr. Uotila, T. E.: Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriß und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki, (1938).
UrAltJb. Ural-Altaische Jahrbücher. [Folyóirat.] Wiesbaden, [később] Bloomington stb. 24 (1952)–. [Korábban: UngJb.]
UrAltJbNF. Ural-Altaische Jahrbücher. Neue Folge. [Folyóirat.] Wiesbaden. 1 (1981)–.
Uránia Uránia Nemzeti Almanach, Esztergom, Beimel József Ny., 1827–1832.
Úriszék Úriszék. XVI – XVIII. századi perszövegek. Közzéteszi: Varga Endre. Budapest, 1958.
ÚSzOkl. Székely Oklevéltár. [Sorozat.] Új sorozat. Közzéteszi: Demény Lajos és Pataki József. Bukarest. 1 (1983)–.
Úttörő Úttörő Gyermekújság (folyóirat), szerk.: Balassa Ottóné, Budapest, 1946 febr.-szept.
ÜgyvédekL. Ügyvédek Lapja, Budapest, Wolf Vilmos, 1884–1933.
Üstökös Az Üstökös, Pest, szerk.: Jókai Mór, 1858–1918.
Vaan: EtDictLatIt. Vaan, Michiel de: Etymological Dictionary of Latin and the other Italic Languages. Leiden, 2011.
Vadászlap Vadászlap, a Szlovenszkói Vadászati Védegylet hivatalos lapja / szerk. Bohrandt Lajos, 1932, 1934, 1936, 1937, 1940, 1941.
Vadász-Vers. Vadász- és Versenylap, Pest, Bérczy Károly, 1858–1919.
Vajda L.: ErdPolgTörv. Vajda László: Az erdélyi polgári magános törvényekkel való esmeretségek, Kolozsvár, 1830.
Valóság Valóság, Budapest, Gondolat, 1945–2019.
Vámbéry: MBölcs. Vámbéry Ármin: A magyarság bölcsőjénél. A magyar–török rokonság kezdete és fejlődése. Budapest, 1914.
Vámbéry: TörökFaj Vámbéry Ármin: A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. Budapest, 1885.
VámbStud. Vámbéry: Ćagataische Sprachstudien. Enthaltend grammatikalischen Umriß, Chrestomathie und Wörterbuch der ćagataischen Sprache. Leipzig, 1867.
Vámosi: Csizm. Vámosi Nándor: A debreceni csizmadiák céh- és műszavai. Debrecen, 1942.
Várd. Mező András: A Várdai birtokok jobbágynevei a XV. század közepén. Kisvárda, 1970 (A kisvárdai Vármúzeum kiadványai 3.).
Varga F.: SzegedTört. Varga Ferenc: Szeged város története. I. A legrégibb időtől, a török foglalásig. Szeged, 1877.
VárReg. Az időrendbe szedett váradi tüzespróba-lajstrom [Regestrum Varadinense] [1208–1235/]. Az 1550-iki kiadás hű másával együtt. Közzéteszi: Karácsonyi János és Borovszky Samu. Budapest, 1903.
VásárhRU. Vásárhelyi Reggeli Ujság, Hódmezővásárhely, Szerkesztőség, 1905–1944.
VasárnapiU. Vasárnapi Ujság, Pest, Landerer és Heckenast, 1854–1921.
VasiSz. Vasi Szemle, [egy ideig:] Folia Sabariensia [Folyóirat.] Szombathely. 1 (1934) – 6 (1939). [Folytatása: DunSz.]
Vasmer: EtSIRusskJaz. (Vasmer, Max: Russisches etymologisches Wörterbuch, orosz.) Фасмер, Макс: Этимологический словарь русского языка. I–IV. Москва, 1964–1973.
Vasmer: GrLw. Vasmer, Max: Die griechischen Lehnwörter im Serbo-Kroatischen. Berlin, 1944.
Vasmer: RussEtWb. Vasmer, Max: Russisches etymologisches Wörterbuch. I–III. Heidelberg, 1953–1958.
Vasmer-Eml. Festschrift für Max Vamer zum 70. Geburtstag, am 28. Februar 1956. Szerk.: Margarete Woltner és Herbert Bräuer. Wiesbaden, (1956).
VasN. Vas Népe (folyóirat) Szombathely I(1956)–.
VasútiKK. Vasúti és Közlekedési Közlöny, Budapest, [s.n.], 1879–1944.
VatGl. Vatikáni Glosszák [1290 k.] Kiadva: Gábriel Asztrik: Egy XIII. századi magyar diák Párisban. EPhK. 57: 181–185.
Vay: NémetHivség Vay László: A német hivség, avagy Bécs polgárjai a frantzhadban, Nagyvárad, 1806.
Végh: Adal. Végh József: Adalékok a rokonértelmű szavak keletkezéséhez. Debrecen, 1935.
Végh: ŐHA. Végh József: Őrségi és hetési nyelvatlasz. Budapest, 1959. Világ. Napilap. Budapest, 1910–1926.
VegyészetiL. Vegyészeti Lapok, Budapest, [s.n.], 1906–1919.
VegyLex. Römpp, [Hermann]: Vegyészeti lexikon 1–3. Szerk.: Beliczay András. Budapest, 1960–1961.
Ver. (Verantius, Faustus): Dictionarivm qvinqve … lingvarvm … Venetiis, 1595.
Verseghy: TisztaMagy. Verseghy Ferencz: A' tiszta magyarság . . . Pestenn, 1805.
VeszprémiN. Veszprémi Napló, Veszprém, Veszprém M. Lapk., [1961]–.
Vig: Verancsics Vig István: Verancsics Faustus Dictionariuma a korabeli európai kontextusban, Budapest, 2011.
Világ Világ. Napilap. Budapest. 1910–1926.
Világgazdaság Világgazdaság, Budapest, Lapkiadó, 1968–.
Világosság Világosság folyóirat a Szociáldemokrata Párt napilapja. Főszerk. Révész Mihály Budapest : [s.n.], 1940-1959.
Vir. Virittäjä. [Folyóirat.] Helsinki. 1 (1897)–.
VirgK. Virginia-kódex. XVI. század eleje [1529 e.] Közzéteszi: Kovács Zsuzsa. Budapest, 1990 (RMKód. 11.) [l. még: Nytár. 3: 258–352.]
VitkK. Vitkovics-kódex. 1525. Közzéteszi: Papp Zsuzsanna és Pusztai István. Budapest, 1991 (RMKód. 12.) [l. még: Nytár. 7: 289–315.]
Vittoria: DettiVen. Vittoria, Eugenio: Detti veneziani ovvero a Venezia si dice ancora cosi. Venezia, 1967.
VocVenPad. Vocabolario veneziano e padovano со' termini, e modi correspondent toscani. Padova, 1775.
Vonház: SzatmNNyj. Vonház István: A szatmármegyei német nyelvjárás hangtana. Budapest, 1908.
Vörös: AngJsz. Vörös Ferenc: Angol jövevényszavak a magyar sportnyelvben a labdajátékok területén. [Kéziratos szakdolgozat. Megtalálható az ELTE 1. sz. Magyar Nyelvészeti Tanszékén. 1966.]
Vörösmarty: MM. Vörösmarty minden munkái. Rendezte és jegyzetekkel kísérte Gyulai Pál. 1–12. Pest, 1864.
Vörösmarty: ÖM. Vörösmarty Mihály összes művei. Szerk. Horváth Károly és Tóth Dezső. [Kritikai kiadás.] 1–18. Budapest, 1960–1965.
Vuk Караџиђ, Вук Стеф.: Српски pjeчник истумачен њемачкијем и латинскијем ријечима. 3. изд. У Биограду, 1898.
Wagner: DizEtS. Wagner, Max Leopold: Dizionario etimologico sardo. I–. Heidelberg, 1960–.
Wagner: Phras. Wagner, Franciscus: Universae phraseologiae latinae corpus. Tyrnaviae, 1750. Budae, – 3. kiadás: 1822.
Wahrig: Wb. Wahrig, Gerhard: Das große deutsche Wörterbuch. Hrsg. in Zusammenarbeit mit zahlreichen Wissenschaftlern und anderen Fachleuten. Mit einem „Lexikon der deutschen Sprachlehre". (Gütersloh, 1967.).
Walde–Hofmann: LatEtWb. Walde, A. – Hofmann, J.В.: Lateinisches etymologisches Wörterbuch. 3., neubearb. Aufl. I–II. Band. Registerband. Zusammengestellt von Elsbeth Berger. Heidelberg, 1938–1956.
Wartburg: FEW. Wartburg, Walther von: Französisches Etymologisches Wörterbuch. Eine Darstellung des galloromanischen Sprachschatzes. I–. Bonn, [később] Leipzig, Paris, Tübingen, Basel. 1922 –. [Egyes kötetek fotomechanikai utánnyomásban.]
Wasserzieher: Woher? Wasserzieher, Ernst: Woher? Ableitendes Wörterbuch der deutschen Sprache. 16., neubearbeitete Aufl., besorgt von Werner Betz. Bonn, (1963).
Weekley: ConcEtDict. Weekley, Ernest: A concise etymological dictionary of modern English. Revised edition. London, 1952.
Wehrle: DtWortschatz Wehrle, Hugo: Deutscher Wortschatz. Ein Wegweiser zum treffenden Ausdruck. (11. Aufl.) Stuttgart, (1954).
Weigand: DtWb. Weigand, Fr. L. K.: Deutsches Wörterbuch. 5. Aufl. Hrsg. von Herman Hirt. I-II. Gießen, 1909–1910.
WeltSlav. Die Welt der Slaven. [Folyóirat.] Wiesbaden. 1 (1956)–.
Wenzel: ÁÚO. Wenzel Gusztáv: Monumenta Hungariae Historica 1. Diplomataria. 7.: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. II. 1234–1260., Pest, 1861.
Werbőczy: MDecr. Werbőczy István: Magyar decretvm ... Debrecenbe, (1565).
WeszprK. Weszprémi-kódex. XVI. század első negyede [1512 k.] Közzéteszi: Pusztai István. Budapest, 1988 (RMKód. 8.) [l. még: Nytár. 2: 1–49.]
Wfs. Lagercrantz Eliel: Wörterbuch des Südlappischen nach der Mundart von Weisen. Oslo–Leipzig . . . , 1926.
Wichmann: TscherT. Wichmann, Yrjö: Tscheremissische Texte mit Wörterverzeichnis und grammatikalischem Abriß. 2. Aufl. Helsinki, 1953. [Az 1. kiadás 1923-ban jelent meg.]
WichmWtj. Wichmann, Y.: Wotjakische Chrestomathie mit Glossar. Anhang: Grammatikalischer Abriß von D. R. Fuchs. 2., ergänzte Aufl. Helsinki, (1954). [Az 1. kiadás 190l-ben jelent meg.]
WiedEmd. Wiedemann, J. F.: Grammatik der Ersa-mordwinischen Sprache nebst einem kleinen mordwinisch–deutschen und deutsch – mordwinischen Wörterbuch. St. Petersburg, 1865.
WiedGr. Wiedemann, F. J.: Grammatik der wotjakischen Sprache nebst einem kleinen wotjakisch–deutschen und deutsch–wotjakischen Wort er buche. Reval, 1851.
WiedSyrj. Wiedemann, J. F.: Syrjänisch–deutsches Wörterbuch. Nebst einem wotjakisch–deutschen im Anhange und einem deutschen Register. (Originalausgabe: St. Petersburg, 1880.) Photomecha-nischer Nachdruck. With an introduction by D. R. Fokos-Fuchs. London–The Hague–Paris, 1964.
WinklK. Winkler-kódex. 1506. Közzéteszi: Pusztai István. Budapest, 1988 (CodHung. 9.) [l. még: Nytár. 2: 111–211.]
Wolf: JiddWb. Wolf, Siegmund A.: Jiddisches Wörterbuch. Wortschatz des deutschen Grundbestandes der jiddischen (jüddischdeutschen) Sprache. Mannheim, (1962).
Wolf: RotwWb. Wolf, Siegmund A.: Wörterbuch des Rotwelschen. Deutsche Gaunersprache. Mannheim, (1956).
Wolf: ZigWb. Wolf, Siegmund A.: Großes Wörterbuch der Zigeunersprache (romani tšiw). Wortschatz deutscher und anderer europäischer Ziegeunerdialekte. Mannheim, (1960).
WolfGl. A wolfenbütteli magyar–német szójegyzék [1481 e.] Közzéteszi: Mollay Károly. MNy. 85: 1–9.
WTebster'sIntDict. Webster's Third new international dictionary of the English language. Unabridged. I–II. London, (1961).
WUo. Syrjänischer Wortschatz nebst Hauptzügen der Formenlehre. Aufgezeichnet von Yrjö Wichmann, bearb. und hrsg. von T. E. Uotila. Helsinki, 1942.
ZalaOkl. Zala vármegye története. Oklevéltár 1–2. Közzéteszi: Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. Budapest, 1886–1890.
Zanette: DizVittVen. Zanette, Emilio: Dizionario del dialetto di Vittorio Veneto. Treviso, 1955.
Zay: Lánd. Zay Ferenc: Az Landor Feyrwar el wezessenek oka e woth es igy essewth [1535 k.] Közzéteszi: Kovács István. Debrecen, 1982 (Opera Facultatis Philosophicae Universitatis de Ludovico Kossuth nominatae 6).
Zayácz–Haan: Nagylak. Zayácz Daniel és Haan Lajos: Ó és új Nagylaknak történetei az ottani evang. ágost. hitv. egyház félszázados ünnepekor, Szarvas, 1853.
ZDtSpr. Zeitschrift für Deutsche Sprache. Folyóirat. Berlin. XX (1964)–. [Előzménye: ZDtWf.]
ZDtWTf. Zeitschrift für Deutsche Wortforschung. Folyóirat. Straßburg, [később] Berlin. I (1901) – XIX (1963). [Folytatása: ZDtSpr.]
Zene A Zene. Zeneművészeti havi folyóirat. Szerk. Sereghy Elemér. Budapest, 1910–44.
ZeneiLex. Zenei lexikon. A zenetörténet és a zenetudomány enciklopédiája. Szerk.: Szabolcsi Bence és Tóth Aladár. I–II. Budapest, 1930–1931.
Zenk. Zenker, J. Th.: Dictionnaire turc-arabe–persan. I–II. Leipzig, 1866–1876.
Zichy: Őstört. Zichy István: A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig. Budapest, 1923.
ZichyOkm. A Zichy és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára 1–12. Pesten, [később] Budapest, 1871–1931.
ZirciGl. Zirci glosszák [1470 k.] Kiadva: Király Péter: Ismeretlen magyar glossszák. Budapest, 1959 (NytÉrt. 21: 12–17).
Zlinszky: Eufemizmus Zlinszky Aladár, Az eufemizmus, Budapest, [Magyar Tudományos Akadémia], 1931.
Zolnai B.: NyStíl. Zolnai Béla: Nyelv és stílus. Tanulmányok. (Budapest), 1957.
Zolnai Gy.: Nyelveml. Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894.
ZolnaiGl. Zolnai-glosszák [1520 k.] Kiadva: Zolnai Gyula: XVI. századi glosszák az Egyetemi Könyvtárban. NyK. 25: 49–52.
Zolnay V.: Kártya Zolnay Vilmos: A kártya története és a kártyajátékok. Budapest, 1928.
Zolnay–Gedényi [Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály kézirata. Megtalálható az MTA Nyelvtudományi Intézetében Budapesten].
Zoltán: Szavak Zoltán András: Szavak, szólások, szövegek. Nyelvészeti és filológiai tanulmányok. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest, 2005.
ZPhSprK. Zeitschrift für Phonetik und allgemeine Sprachwissenschaft, [később] Zeitschrift für Phonetik, Sprachwissenschaft und Kommunikationsforschung. [Folyóirat.] Berlin. 1 (1947)–.
Zrínyi: ASyr. Adriai tengernek Syrenaia, Groff Zrini Miklós. Béchben, 1651.
Zrínyi: MM. Zrínyinek minden munkáji. Kiadta Kazinczy Ferencz. Pesten, 1817.
Zrínyi: ÖM. Zrinyi Miklós összes művei. I–II. (Budapest), 1958.
ZVerglIdg. Zeitschrift für vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen Sprachen. [Folyóirat.] Berlin, [később] Göttingen. 1 (1852)–.
ZW. Zimmermann, Franc–Werner, Carl [később Georg Müller is]: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen 1–4. Hermannstadt [Nagyszeben], 1892–1902.
ZsélyiSzj. A zsélyi magyar szójegyzék 1572-ből. Közzéteszi: Lukcsics Pál. MNy. 26: 227–232.
ZsigmOkl. Zsigmondkori oklevéltár 1, 2/1–2. Közzéteszi: Mályusz Elemér. Budapest, 1951–1958.
Zsirai: FgrIsm. Zsirai Miklós: A finnugorság ismertetése. Budapest, 1952. – 4. kiadás: 1963.
Zsirai: FgrRok. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Budapest, 1937.
ZSlaw. Zeitschrift für Slawistik. [Folyóirat.] Berlin. 1 (1956)–.
ZSlPh. Zeitschrift für Slavische Philologie. [Folyóirat.] Leipzig, [később] Heidelberg. 1 (1925)–.