párta A: 1330 ? parta-azun [szn.] (MNy. 11: 424); 1395 k. partha (BesztSzj. 622.); 1565 pártázatokra [?] [sz.] (NySz.); nyj. bártának, parta, portája (ÚMTsz.) J: 1 1395 k. ’szalag; női fejdísz | schmaler Gewebestreifen; Kopfschmuck der Frauen, Art Kranz’ # (); 2 1518 k. ’〈a szüzesség, ill. a leányság jelképeként〉 | 〈als Sinnbild der Jungfräulichkeit bzw. des Mädchenstandes〉’ (PeerK. 339); 3 1539 ’szegély, korc | Saum, Stoffrand’ (RMNy. 2/2: 35); 4 1800 ’vmely bolygó körül elhelyezkedő meteoritokból álló anyaghalmaz, gyűrű | Ring um einen Planet, zB. Saturnring’ (NSz.); 5 1858 ’a virág szirmainak összessége | Korolla’ (NSz.)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) borte ’szalag, pántlika; perem, szegély; szél, perem, szegély; öv, szíj’, (h. kor. úfn.) parten ’szalag, amellyel vmit körülfognak’ [egyes szám, tárgyeset], (baj.-osztr.) parte ’ua.’, – ném. Borte ’szegély, szegélydísz, hajfonat’, (au.) ’szalag, amellyel vmit kürölfognak’ [germán eredetű; vö. ang.  (óang.) borda ’szegély, szegélydísz’; holl.  (kholl.) bort ’szél, perem, szegély; deszka’; stb.].  ≋  Megfelelői: a.-szorb borta; cseh porta; stb.: ’szél, perem, szegély, szegélydísz’.  ⌂  A szó belseji á hangzónyúlással keletkezett a magyarban, a szóvégi a-hoz vö. →cérna, →ciha stb. A 2. jelentés ma már csak a pártában marad ’hajadon marad ‹lány›’ típusú szószerkezetben él. A 4., 5. jelentések tudatos jelentésbővüléssel keletkeztek.  ⌂⇒  A magyarból: szln.  (N.) pârta; szlk. parta; stb.: ’egy fajta női fejdísz’.

Kniezsa: SzlJsz. 904; TESz.; EWUng. borda, pertli